2024. július 16., kedd

Óvjuk a földjeinket!

Vajdaságban az uniós határértékek feletti arzénmennyiségre hívják fel a figyelmet a szakemberek

A védett területek kivizsgálásának eredményei rámutattak arra, hogy Vajdaságban, Šumadijában és Bajina Bašta község térségében a megengedett értékek felett van a veszélyes anyag a termőföldekben – közölte Mira Milinković, a belgrádi Földtani Intézet igazgatója. A Beta hírportálnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a szerbiai termőföldek szennyezettségét felmérő kutatást az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), illetve a Szerbiai Környezetvédelmi Ügynökség (SEPA) projektjének keretében végezték el. 

A kutatást három potenciális helyszínre terjesztették ki: magába foglalta a Tara Nemzeti Park és a nemzetközi jelentőségű Drina folyó területét, a természetvédelem alatt álló Palicsi- és Ludasi-tavat, illetve a szintén védelem alatt álló Gruža-tó vízgyűjtő területét. Az átfogó projekt keretében több intézet számos szempont alapján vizsgálta az említett területeket: a Földtani Intézet feladata a termőföldek állapotának felmérése volt, külön hangsúlyt fektetve a szennyezőanyagok mennyiségének meghatározására – tért ki a projekt ismertetésére Mira Milinković, és hozzátette: területenként öt gazdaság termőföldjein végeztek méréseket annak érdekében, hogy megállapítsák a szennyezettség mértékét. „Vajdaságban a maximális megengedett értékek felett van az arzén mennyisége a Palicsi- és Ludasi-tóban, a króm- és nikkelszennyezés Šumadijában a Gruža-tónál lépte át a határértékeket, Bajina Bašta környékén viszont több veszélyes anyag is meghaladta a megengedett mennyiséget a termőföldekben” – sorolta a szakember. Kiemelte ugyanakkor, hogy egyik helyszínen sem mértek akkora mértékű szennyeződést, amely helyreállítást követelne. Inkább figyelmeztető jellegű értékek ezek: a jövőben érdemes tehát kutatni és követni a szennyezés okait, a veszélyes anyagok jelenlétének hatását az emberre, illetve azt is, hogy ezek az anyagok milyen mértékben kerülnek be a táplálékláncba – hívta fel a figyelmet a folyamatos ellenőrzés jelentőségére az intézet igazgatója. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy az állam, az illetékes minisztériumok és az intézetek feladata, hogy a továbbiakban kísérje a felmért területeket. Meg kell határozni ugyanis a termőföld használatának módját annak érdekében, hogy a jelenlevő veszélyes anyagok ne jussanak be a táplálékláncba – nyomatékosította a szükséges intézkedések jelentőségét a szakember.

Kulcsfontosságú, hogy a tudomány képviselői, a döntéshozók, a megvalósítók és a gazdák is együttműködjenek – hangsúlyozta a kutatás eredményeinek ismertetésekor Aleksandar Mentov, a FAO képviselője. Beszámolójában kiemelte a földtani elemzések jelentőségét, amelyek a környezet védelme mellett a gazdák érdekeit is szolgálják, hisz hosszú távon rámutatnak azokra a tényezőkre, amelyekkel a termelők nagyobb hozamot valósíthatnak meg, kevesebb befektetéssel. A tapasztalat ugyanis azt támasztja alá, hogy a gazdák sokszor ott is használnak műtrágyát, ahol erre egyáltalán nincs szükség, és így a környezet szennyezése mellett a saját költségeiket is növelik – hozta fel példaként a szakember. Kiemelte, hogy sok gazda már áttért a jó mezőgazdasági gyakorlatra, és megfelelően „pihenteti” a termőföldjét, de a termelők jelentős része továbbra sem gondolkodik hosszú távon, és maximálisan kihasználja a természeti adottságokat – állította Mentov. Felszólalásában ismertette a FAO azon munkatársainak tevékenységét is, akik „nemrégiben 10 község 100 kutatási jelleggel beültetett területén tettek látogatást azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a jó mezőgazdasági gyakorlatot a gazdák körében” – mondta Mentov. 

A kutatás eredményeinek bemutatóján Dragana Vidojević, a SEPA képviselője is felszólalt. Beszédében kiemelte: az Európai Unió stratégiával védi a termőföldjeit. A 2030-ig előrevetített tervezet irányadónak számít Szerbiában is, a döntéshozók ezekkel a rendelkezésekkel hozzák összhangba a hazai intézkedéseket is. Ebben segít a termőföldek, a vízgyűjtő területek és legelők állapotát felmérő kutatás is. A szennyezés mértékének meghatározása ugyanis döntő tényezőnek számít a gazdáknál a műtrágya és más növényvédő szerek használata tekintetében – mutatott rá a tudományos figyelmeztetések jelentőségére a SEPA képviselője.