2024. július 18., csütörtök

A pénz illúziója

Szakértők szerint az átlagbér nem érheti el a fogyasztói kosár értékét

Szerbiában január 1-jétől emelték a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat, valamint a minimálbért, ami jelenleg 47 000 dinár. Siniša Mali pénzügyminiszter pedig bejelentette, hogy az idén újabb fizetésemelésre kerülhet sor. A statisztika azonban azt mutatja, hogy hiába növekedtek a bérek és a nyugdíjak, ha a vásárlóerő csökkent – írja az Euronews Srbija. A kereskedelmi minisztérium adatai alapján 2023-ban csaknem 100 kilogrammal kevesebb cukrot és mintegy 20 kilogrammal kevesebb sertéshúst lehetett vásárolni, mint 2020-ban. A legnagyobb eltérés a burgonya árában mutatkozik, így 2020-ban 1138 kilogramm burgonyát lehetett venni az átlagbérből, 2023-ban pedig csaknem 400 kilogrammal kevesebbet.

Az infláció 2020-ban 1,3 százalék volt, az átlagkereset 60 ezer, a mediális nettó fizetés pedig 46 ezer dinár, vagyis az alkalmazottak 50 százaléka ennyit vitt haza. Az előző év végén 8 százalékot tett ki az infláció, az átlagbér 87 ezer volt, a mediális nettó fizetés pedig 67 ezer dinár. Az átlagos fogyasztói kosár értéke 2020-ban 73 ezer dinár volt, 2023-ban pedig meghaladta a 100 ezer dinárt. Felmerül a kérdés, hogy a bérek és nyugdíjak növelésével egyidejűleg az állampolgárok vásárlóereje is növekszik-e. Mihailo Gajić közgazdász az Euronews Srbijanak nyilatkozva elmondta, hogy nem feltétlenül ez a helyzet.

– Az átlagkereset 10 évvel ezelőtt 43 500 dinár volt, jelenleg 87 ezer dinár, de ez nem jelenti azt, hogy a polgárok most kétszer annyi élelmiszert vásárolhatnak, mint tíz évvel ezelőtt. Ez a pénz illúziója. A fizetések nominálisan növekedtek, ugyanakkor az árak is emelkedtek – fogalmazott Gajić. 

Hozzátette, hogy ezt a tízéves időszakot két részre osztaná, amelyek közül az első 2015-ig és 2016-ig tartott, amikor a bérek stagnáltak, majd a gazdasági tevékenységek felgyorsulásával emelkedni kezdtek. A második időszak az, amikor magas volt az infláció. Az első időszakban nem csak nominálisan, hanem reálértéken is nőttek a bérek, a polgárok többet tudtak a fizetésükből vásárolni, mivel az árak viszonylag stabilak voltak. A koronavírus-járvány után azonban jelentősen felgyorsult az infláció, így csökkent a polgárok vásárlóereje. 

A közgazdász szerint az átlagbér nem érheti el az átlagos fogyasztói kosár értékét, a bevételek növekedésével ugyanis a fogyasztói kosár értéke is emelkedik.

– Olyan ez, mintha megpróbálnánk utolérni valakit egy futóversenyen, aki néhány másodperccel előttünk kezdett el futni. Tehát közelebb kerülhetünk hozzá, de nem érhetjük utol – fejtette ki a közgazdász. 

Nyitókép: Dávid Csilla felvétele