A szerbiai olajpalakészlet 8 és 10 milliárd tonnára tehető és ennek ötöde az aleksinaci medencében található, mondta a Press napilapnak Petar Škundrić, az energiaügyi miniszter tanácsadója.
Kijelentette, hogy csak az Aleksinac környéki lelőhelyekből Szerbia 70 éves kőolaj-szükségleteit fedezni lehetne. A becslések szerint 2,1 milliárd tonna kőolajpala van az aleksinaci medencében, amiből kb. 210 millió kőolajat lehetne kinyerni.
Jelentős olajpalakészletek vannak még a vranjei, a valjevói–mionički, a kruševaci, a babušnicai, a niši, a levačkai és a nyugat-moravai térségben.
Az energiaügyi miniszter tanácsadója elmondta, hogy amerikai, kanadai, kínai, oroszországi, észtországi cégek és még sokan mások, köztük a Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) is érdeklődött a nyersanyag kiaknázásának feltételeiről.
Dragan Milovanović, a Belgrádi Egyetem bányászati és geológiai karának professzora azonban azt állítja, hogy az olajpala kibányászása és feldolgozása nem lenne kifizetődő vállalkozás.
Csak a munkálatok megkezdése több tízmillió euróba kerülne. Mindegyik bányában részletes fúrásokat kellene végezni, ha a nyersanyag mélyebben van a földben akkor a kitermelése is többe kerül. Mindezek mellett a bányászat nagy mennyiségű hulladékot termelne, amit az európai standardok szerint nagy adóköltségekkel járna.
Ezek az energiatartalékok most csak potenciális jelleggel bírnak, ha majd a kőolaj ára megnövekszik akkor érdemes lesz velük foglalkozni, foglalta össze mondanivalóját Milovanović.
