Az Ilirika aranybefektetési alap a Világ Arany Tanácsának (World Gold Council) adataira hivatkozva jelentésében Szerbia az 59. helyen áll a világon a központi bankban felhalmozott aranytartalékok tekintetében. Ez 13,1 tonna nemesfém, ami gyakorlatban mindössze 4,4 százaléka az állam aranykészletének.
A régiót tekintve Szlovénia a 79. helyen áll 3,2 tonnával, amely 14 százaléka az állam készletének. Albánia a 92. helyen van 1,6 tonnával, míg Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Montenegrót meg sem említi a jelentés.
Mikor az aranytartalékról kérdezik, a szerbiai hivatalnokok általában kibújnak a válaszadás alól, és csak annyit mondanak, hogy „biztos helyen” van. A Szerb Nemzeti Bank nem illetékes az aranykészleteket illetően, független szakértők azonban 1,35 milliárd dollárra becsülik.
A kérdésre, hogy miért növekszik az aranyba történő befektetések száma az ingatlanokkal szemben, a közgazdászok szerint a válasz egyszerű: a kis mennyiség nagy értéket képvisel. Szerbia e tekintetben követi a világi irányzatot, melynek a lényege, hogy az arany nem veszti értékét. Érdekes megemlíteni – lehet szó 100 vagy akár 1000 grammról is – az arannyal való kereskedésre és birtoklására nem szabnak ki adót. Összehasonlításképpen Kínában néhány évvel ezelőttig fizikai személy nem kereskedhetett a nemesfémmel.
