Több közép-kelet-európai országban, köztük Magyarországon is, gyengíti a demokratikus államforma és a piacgazdaság támogatottságát az elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság – olvasható a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a pénzintézet működési területéről kedden kiadott éves helyzetértékelésben.
A 182 oldalas elemzés – amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel – felidézi az EBRD és a Világbank közösen végzett térségbeli felmérését, amely kimutatja, hogy az átalakuló országok háztartásainak 29,3 százalékában csökkent a jövedelem a válság hatására, a háztartások 19,8 százalékában legalább egy családtag elveszítette állását, 38 százalékuk pedig az alapvető élelmiszerek fogyasztását is kénytelen volt csökkenteni.
A válság másik feltűnő hatása a jelentés szerint a demokratikus állami berendezkedés és a piacgazdaság támogatottságának jelentős eróziója. A 39 ezer fő bevonásával elvégzett térségi felmérés adatai alapján a bank kiemeli, hogy ez a jelenség fokozottabban érzékelhető a fejlettebb, szabadabb közép-kelet-európai térségben, mint a gazdasági-politikai átalakulás kevésbé előrehaladott szakaszában járó egykori szovjet köztársaságokban.
Azoknak az aránya, akik előnyben részesítik a demokráciát minden más politikai rendszerrel szemben, a közép-kelet-európai új EU-tagállamok mindegyikében alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban – áll a londoni pénzintézet elemzésében. Ez alól csak Bulgária kivétel, ahol a demokrácia támogatottsága „már 2006-ban is alacsony volt”.
Az EBRD külön kiemeli, hogy az euróövezeti tag Szlovákiában ebben az időszakban a korábbi 70 százalék körüli szintről több mint 20 százalékponttal zuhant a demokráciát pártolók aránya, de Magyarországon és Szlovéniában is jelentősen csökkent a demokráciapártiak tábora.
Az EBRD szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a válság által érintett közép-kelet-európai háztartások jelentős része a nyugati piacgazdasági demokráciákat okolja a pénzügyi-gazdasági válságért. A bank felmérése szerint ebben a szlovákok járnak élen, akiknek több mint a 70 százaléka hibáztatja a Nyugatot a válságért, de az így vélekedők aránya Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is eléri, illetve meghaladja a 60 százalékot.
A nyugati demokráciákat hibáztatók aránya ugyanakkor Oroszországban és Örményországban nem éri el a 30 százalékot, Mongóliában és Grúziában pedig kevesebb mint 20 százalék.
