Alig két-három évvel 2008-2009 után újból a bankoknak való állami segítségnyújtás a központi téma, most az euróövezetet sújtó válság kapcsán. Egyesek már azt is tudni vélik, hogy melyek azok a nagy pénzintézetek, amelyek nem lehetnek meg tőkeinjekció nélkül, bár ebből a föltételezésből az még nem derül ki, hogy mely pénzintézetek lehettek azok, amelyek – a bankellenes retorikájáról ismertté vált Orbán Viktor magyar kormányfő szavait idézve – három év után ismét segélyért kopogtattak be az európai kormányirodákban.
A Napi Gazdaságban megjelent cikk szerint az olasz UniCredit, a német Deutsche Bank és a francia BNP Paribas minden valószínűség szerint azon európai nagybankok között lesz, amelyek jelentősebb tőkeinfúzióra lesznek utalva, hogy megfeleljenek az új, korábbinál szigorúbb tőketartalékolási kötelezettségeknek. A föltételezést arra alapozzák, hogy ezek a bankok jobban ki vannak téve a görögországi helyzetnek, és az eurózóna többi országát érintő adósságválságnak. A német bankszövetség elnöke szerint a német bankoknak 5,5 milliárd euróra lenne szükségük. A francia bankkormányzó szerint a francia bankok tőkepótlási igénye kevesebb mint 10 milliárd euró lehet.
Az elemzők úgy vélik, hogy a brit, svájci és skandináv bankok viszonylag jó helyzetben vannak, mivel kevésbé vannak kitéve a pénzügyi helyzet alakulásának az Európai Unió perifériáján lévő országokban, vagyis kevésbé fenyegeti őket az adósságleírás veszélye.
Az AP hírügynökség értesülései szerint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megnövelését tervezik. A német sajtóban már egy hete arról cikkeznek, hogy a még mindig nem véglegesített összeg, a 440 milliárd euró helyett 1000 milliárd euró fölé emelhetik ezt a válságkezelésre szánt összeget.
Az euróövezetet megmentő nagy bejelentést mára ígérték a hétvégi EU-csúcson a kormányfők.
