Szerbia Albánia és Bosznia-Hercegovina után

Szerbia, ahogyan a szerb politikusok nevezik időnként a „Nyugat-Balkán gazdasági motorja”, az üzleti feltételeket illetően a versenytárs országokkal szemben az utolsók között áll. Az amerikai Forbes magazinban megjelent lista 134 országot tartalmaz, amelyek között Szerbia a 93. helyen áll. A legújabb jelentés szerint az ország egy év alatt 12 hellyel csúszott lejjebb. Megelőz bennünket Szlovénia, Horvátország, Montenegró, de olyan államok is, mint Tunézia és Zambia. Szerbiát a szomszédos országok közül „lekörözte” Macedónia is, amelyet a 64. helyre rangsorolt a Forbes, de Albánia és Bosznia-Hercegovina is előttünk található a listán, amelyek a 84. helyen osztoznak.

A Forbes szerint Szerbiában strukturális gazdasági reformokra lenne szükség. Magasak a közszférában dolgozók fizetései, a nyugdíjakra és a szociális intézkedésekre fordított költségvetési kiadások, így egyre nagyobb szükség mutatkozik állami kölcsönökre, emiatt folyamatosan nő a külföldi adósság, elmaradnak a befektetések és csökkennek a magánosításból eredő jövedelmek. Ezenkívül komoly gondot jelent az igazságszolgáltatás lassúsága és a magas szintű korrupció is. Szerbia a monetáris szabadság területén a legrosszabb helyezést foglalja el, az inflációt illetően 118. helyen áll, míg az adóterhek súlyát nézve a 100-on. Egy év alatt 12 helyet esett vissza, s tovább ront a helyzeten, hogy ugyanekkor a szomszédos országok javítani tudtak az üzleti feltételeiken, így Bosznia-Hercegovina tizenhét hellyel került feljebb a listán, Macedónia és Szlovénia eggyel, míg Horvátország héttel.
A külföldi befektetéseket és a kivitelt elősegítő ügynökség (SIEPA) szerint az amerikai magazin adatai aggasztóak, de nem riasztóak. Szerbia lefelé kerülése a listán felszólítást jelent a hatalomnak. Szerbia „rákos daganata” a korrupció, ennek orvoslására pedig az igazságügyi tárca hivatott. Másik égető probléma a rossz infrastruktúra, és erre is csak egy illetékes minisztérium van, természetesen az infrastrukturális minisztérium, vélik a SIEPA-ban.
A SIEPA arra is emlékeztet, hogy Szerbia javított hitelminősítésén, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavaly 7-ről 6-ra emelte Szerbia osztályzatát, míg az amerikai Fitch Ratings és a S&P hitelminősítő ügynökségek BB mínuszról BB stabilra javították Szerbia adósbesorolását.
Az üzletemberek szerint a jobb üzletfeltételek megteremtéséhez adókönnyítések és az állami illetékek csökkentésére volna szükség. Ausztriában például a vendéglátókat 16 különféle havi kiadás terheli, Spanyolországban ez a szám 19, Szerbiában viszont 38. Úgyszintén szükség lenne a technológiai újításokra is, mert Szerbiában az iparban használt gépek átlagéletkora majdnem 30 év.
A befektetők hozzászoktak a jogállami keretekhez és szürkegazdaság nélküli átlátható üzleteléshez. – Feltétlenül le kell egyszerűsíteni az ügyintézésnél a bürokratikus procedúrákat is – nyilatkozta a Blic napilapnak Gustaf Navarro, az Amerikai Gazdasági Kamara tagja.
Jurij Bajec, Mirko Cvetković kormányfő tanácsadója szerint egy szakadék tátong a jog és a gyakorlat között. Ugyanis a kormány tavaly új törvényi előírásokkal könnyített az üzletelésen. Ezt elismerték a Külföldi Befektetők Tanácsában is, de ettől függetlenül továbbra is sok észrevételük volt ezzel kapcsolatban – mondta Bajec.
A Szerbiai Gazdasági Kamara szerint kulcsfontosságú lenne sokkal jobb kommunikációt kialakítani a kormány és a gazdaság között. Nem lehet törvényeket hozni anélkül, hogy nem kérik ki az üzletemberek véleményét, akik napi rendszerességgel szembesülnek az üzletelést illető gondokkal – nyilatkozta a Blic napilapnak Miloš Bugarin, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke.