A múlt heti tőzsdei pánikkal kapcsolatos események a svájci frankra irányították a figyelmet. Kikértük Fodor Oszkár közgazdász véleményét, hogy tágabb kontextusba helyezve segítsen nekünk, hogy eligazodhassunk ebben a nehezen átlátható kérdéskörben, amely a svájci frank túlértékeléséhez vezetett, s amely nemcsak a svájci gazdaságot hozta nehéz helyzetbe, hanem azokat az adósokat is, akik svájcifrank-alapú hiteleket törlesztenek.
– Ez egy összetett helyzet, a világválság újabb tetőzésének lehetünk a szemtanúi. Az egypólusú rendszer, amelyben az Egyesült Államok uralkodott a világ fölött, végérvényesen megszűnőben van. Ez nem megy zökkenőmentesen, Amerika szeretné megőrizni a világgazdaságban betöltött szerepét, ezért az államvezetés különböző belső intézkedésekkel próbálkozik. Mesterségesen leértékelik az amerikai dollárt, hogy ezzel versenyképesebbé tegyék az Egyesült Államok gazdaságát Kínával, az EU-val és a többi vetélytárssal szemben. Svájc mindig is sajátos helyzetet foglalt el a világ pénzügyi rendszerében, jellegzetes volt rá, hogy a pénzügyi tranzakciókban semleges helyzetet foglal el. Svájcban nem nagyon lehetett kamatot kapni a bankba betett pénzért, meg kellett fizetni a svájci pénzintézeteknek azt a szolgáltatást, hogy valakinek megőrizték a pénzét. Ez ugyanúgy vonatkozott az olajmágnások vagy a maffia pénzére, a Vatikán bankban tartott vagyonára, mindazokra, akiknek arra volt igényük, hogy valahol biztos helyen, a nyilvánosság elől elrejtve, úgymond „eldugva” őrizzék a pénzüket.
Svájcnak a pénzügyi helyzetben betöltött különleges szerepe most is kiütközik, arra gondolok, hogy a tőzsdei befektetők a múlt héten menedékvalutának használták a svájci frankot, ez pedig tovább növelte értékét az euróval és a dollárral szemben. Milyen hatással van a svájci frank erősödése Svájci gazdaságára?
– Svájcnak saját nemzetgazdasága van, amiben a banküzletek ugyan nagy százalékban vesznek részt, de gyakorlatilag most az a fonák helyzet állt elő, hogy az aktuális világpiacion uralkodó pénzügyi helyzet tönkremenetellel veszélyezteti a svájci nemzetgazdaságot. Annyira túlértékelt lett a svájci frank, hogy ez a többi országban gyártott árukkal vagy szolgáltatásokkal szemben már versenyképtelenné teszi a hazai gazdaság termékeit és szolgáltatásait. Erre Svájcnak reagálnia kellett. Ez egy visszás helyzet, nem mindig úgy alakulnak a dolgok, ahogyan mi szeretnénk. A politikában politikusok határoznak a dolgokról, a pénzügyi piacon viszont nagyon sok anonim, nagy hatalmú „úr” uralkodik, akik gyakorlatilag Svájcon keresztül mossák a pénzüket. Ahhoz, hogy Svájc megmeneküljön ettől a helyzettől és a saját nemzetgazdaságát versenyképessé tegye a világpiacon, neki is le kellene értékelnie a valutáját, legalább annak arányában, ahogyan a dollár leértékelődik majd. A helyzet azonban összetett, a dollár leértékelését Kína szeretné elkerülni, Amerika viszont azt szeretné, hogy fölértékeljék a jüant. Ezzel az Egyesült Államoknak az a célja, hogy a gazdasági válság terhének nagy részét átruházza Kínára, Kína pedig menekül ettől. Az Európai Unió, amely a legnagyobb világgazdasági tömörülés, szintén saját gazdaságpolitikát folytat, jelenleg a legfőbb gond, hogy milyen intézkedéseket foganatosítsanak a költségvetési szigort nem követő fegyelmezetlen országokkal szemben, mint amilyen például Görögország.
Korábban a svájcifrank-alapú hitelek olcsóbbak voltak, mert kisebb kamatot kellett fizetni utánuk, most viszont arról olvashatunk, hogy kétszeresére növekedtek a törlesztőrészletek. Mi okozta ezt?
– Jelenleg valóban az a helyzet, hogy nagyon megnőttek a törlesztőrészletei annak, akinek svájci frankhoz kötött az adóssága. A svájci frankra nagyon alacsony kamatot kell fizetni, és ez mindig is így volt, ezért nem lehetett keresni a svájci frankon, de most annyira felértékelődött az árfolyama a világviszonylatban forgalomban lévő valutákkal szemben, hogy ez egyes országokban belpolitikai problémát okoz. A kispolgár, aki svájci frankban kötötte le a lakásvásárlási kölcsönét, tönkremehet, de nem a svájci frankra kirótt kamatteher teszi tönkre, hanem a túlértékelt valuta.
A központi bank tehet ilyenkor valamit a bajba jutott adósok tehermentesítése érdekében?
– A központi bank igyekszik, ahogy lehet, a felelősséget áthárítva kihúzni magát a problémamegoldásból. Erről szólnak a jegybank elnökének intézkedései is. Mindenki a választásokra való készülődéssel van elfoglalva. Összevissza ígérgetnek mindent. Egész gazdasági ágakat tesznek tönkre egy-egy húzással: a gabonatermelést, a cukorgyártást, már nem is beszélek a gépiparról, hiszen gyakorlatilag már nincs is. Nincs olyan gazdasági ágazat az országban, amely jövedelmet hozna, ami alapja lehetne a gazdagodásnak, az életszínvonal növelésének.
– Eredménnyel járhat-e a svájci központi bank az árfolyam leszorítására tett intézkedése?
– A svájci frankkal kapcsolatos história még nem ért a végéhez, s a vége attól függ, hogy Svájcnak mi lesz az utolsó lépése. Egyelőre kibocsátottak 250 milliárd svájci frankot, hogy ezzel a pénztömeggel lefelé tolják az árfolyamot, a tőzsdéken is közbelépnek, viszont a pénzkibocsátással belső inflációt idéznek elő Svájcban. Mint már említettem, a svájci nemzetgazdaság is veszélybe került. Valamikor ebben az alpesi országban nagyon neves iparágak működtek, amelyek a pénzügyi tranzakciók miatt teljesen megszűntek létezni. A kiút ebből az lehet, hogy Svájc felvételét kéri az EU-ba, és valószínűleg soron kívül fel is veszik a jelentősége miatt, és beveszik az eurózónába is. Ebből következően a svájci frank és az euró közötti tőzsdei árfolyam-ingadozás megszűnne. Maradna az euró és a dollár közti versengés. A dollár, az euró és a kínai jüan lesz a jövőben a sorsdöntő.
Kína világgazdasági szerepe az utóbbi időben nagy mértéken felértékelődött.
– Kína most a sorsdöntő, próbálnak beleszólni a nagyok versenyébe az oroszok is, de ők áruval és nyersanyagokkal jelennek meg a piacon, és Brazília is, szintén nyersanyagokat kínálva. Az Egyesült Államok pillanatnyilag pozícióvesztésben van. Nem biztos, hogy ezt háború nélkül megúszhatjuk, hiszen ehhez egyességre és egyetértésre lenne szükség. Sajnos nagy annak a veszélye, hogy ez nem megy majd zökkenőmentesen.
Szerbia a világgazdasági színtéren jelentéktelen szereplő, az itteni polgárok életére mégis komoly hatással van az, ami a a világgazdaságban történik. Ezt igazolja az is, ami most a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőivel történik.
– Sajnos az eladósodott polgáraink számíthatnak arra – tekintet nélkül, hogy euróban vagy svájci frankban kötötték-e le a fölvett kölcsönt –, hogy elúszhat az ingatlanjuk, ha a szerbiai gazdaság nem lendül fel. A gazdaság pedig csak azután lendülhet fel, ha csillapodnak a hullámok a világpiacon.
Mit tudna javasolni a bajba jutott adósoknak ebben a helyzetben?
– Nem érdemes hitelt felvenni a bankban, most csak eladósodni lehet. Mindenki saját felelősségére dönt. Ebben a helyzetben nagyon hálátlan dolog tanácsot adni, ezért én ezzel nem is próbálkoznék.
