A lista első helyén, csakúgy mint tavaly is, Németországot találjuk. Az országban, melyben mind erőteljesebb a törekvés a környezetet a legkevésbé károsító üzemanyag használatára, nem véletlenek a jó eredmények. Minimális kéntartalmú benzint tankolhatnak a japán és osztrák autóvezetők is. Az első tíz ország között két meglepetést is találtunk. Az IFQC minőségellenőrei szerint Albániában és Magyarországon is a személygépkocsik motorját óvó üzemanyagot lehet vételezni. Magyarországon a 90-es évekhez mért javulás nagyrészt az állami ellenőrzéseknek és a márkaszervizek szigorításainak köszönhető. Tény, hogy ez utóbbiak már nem fogadják el automatikusan garanciális hibának, ha elromlik az üzemanyagrendszer – mutat rá a HVG hetilapban napvilágot látott, a magyarországi kutak helyzetét elemző írás. A korszerű dízelmotoros, illetve a központi befecskendezéssel működő benzines autók jóval érzékenyebben reagálnak a hajtóanyagokhoz adott térfogatnövelőkre. Így a vízre vagy más olcsó, a benzint helyettesítő anyagokra. A nyugati országok üzemanyagának minőségére is ez lehet a magyarázat: az autótulajdonosok érdeke, hogy ne kísérletezzenenek olcsóbb hajtóanyaggal, a minőséges kutakat válasszák. S ez az érdeke az üzemanyag forgalmazóinak is, amelyek állandóan ellenőrzik a nevük alatt, de franchise módszerrel működő kutakat. A minőségi követelményeket ezen felül állami előírások is szabályozzák, az Európai Unió területén pedig uniós irányelv határozza meg, egyebek mellett a kén és foszfor legmagasabb értékét is az üzemanyagokban, aminek 10 ppm-nél, azaz 10 ezreléknél kisebbnek kell lennie. Ennek köszönhető, hogy az EU tagországaiban a 95 oktános benzin (elvileg) egyforma.
Kivételt Románia képez. Keleti szomszédunknál – ahol az első félévben az EU-n belüli legnagyobb benzináremelést regisztrálták – egyre erőteljesebb a gazdasági visszaesés, ezért megugrott a javítóműhelyek forgalma is. „A benzin oktánszáma kisebb az előírtnál, emiatt nő a fogyasztás, és gyakran szembesülünk azzal, hogy víz is van a tartályban” – közölte a Gandul napilap Augustin Hagiu, a Román Fuvarozók Szövetségének elnökének szavait. A szövetség az áldatlan állapotok miatt júliusban hivatalos levelet írt a fogyasztóvédelmi hatóságnak, amely meg is kezdte az ellenőrzéseket.
Ugyancsak „közeli” ismerősünk az IFQC 2011-es listájának egyik legjobban teljesítő ország. A tavalyi évhez képest 37 helyet előreugró Horvátország javulásában, a helyi lapok szerint legalább akkora szerepet játszik az INA-MOL csatározás, mint az igyekezet, hogy az Európai Unióba 2013 derekán csatlakozó ország az üzemanyag minőségében is felvehesse a versenyt Szlovéniával és Ausztriával.
A minőségi lista meglepetést okozott az Egyesült Államokban is, amely csak a 46 helyen végzett. A hiányosságra pedig a legújabb Mercedes márkák tavaszi leszereplése is utalt. Az USA-ban a töltőállomásokon kapható benzinben nagyjából 95 ppm a kén részaránya, a német autók viszont olyan műszaki megoldásokkal rendelkeznek, amelyek az alacsony kéntartalmú benzin használatát követelik meg. Ennek megfelelően a Mercedes legújabb autói a régi, többet fogyasztó benzinmotorokkal kerültek az amerikai márkakereskedésekbe. A kéntartalom nem csak az Egyesült Államokban ilyen rossz, Afrikában és az ázsiai fejlődő országokban is 90 mmp feletti benzineket kínálnak a kutakon.
Szerbiában elsősorban azzal van gond, hogy sem az olajtársaságoknak, sem pedig az államnak nincs pénze a rendszeres ellenőrzésre. Így a ravasz, a benzintöltő órájával trükköző, a számláló nullázása nélkül a szórakozott vezetőt átverő kutasok mellett maga a töltőanyag is bosszankodásra adhat okot. Ám nem kell csak az IFQC adatai szólnak a hazai benzin gyenge minőségéről. Ezt erősítette meg ugyanis az a szegedi autójavító is, aki a Magyar Szó megkeresésére elmondta, hogy újabban Szerbia felől egyre gyakrabban érkeznek hozzájuk olyan járművek, amelyek a spórolási szándékkal vásárolt benzin miatt romlottak el.
