Már előre rettegünk a decembertől, amikor a dinár árfolyamára gondolunk, és visszaemlékezünk ami tavaly, meg tavalyelőtt történt. Ugrásszerűen megnövekedett az euró értéke 2008 és 2009 decemberében, a dinár árfolyama pedig drasztikusan zuhant, aminek a gazdasági vállalatok, a vállalkozók, az üzleteléssel foglalkozók, és az ország összes polgára látta kárát. Hiszen amikor a hazai valuta értéktelenedni kezdett, azt bizony mindenki megérezte.
Például 2008 januárjában 1 euró 79,75 dinárt ért, júniusra 82,46-ra szökött fel az ára, december 31-én meg már 88,60 dináros árfolyamot jegyeztek. Szinte hajszálpontosan megismétlődött mindez 2009-ben, amikor is januárban 89,54 dinár volt 1 euró, júniusra 94,83-ra ugrott fel az értéke, míg december 31-én már 95,88 dinárba került. A mostani helyzet eddig a következő. Január 4-én 95,96 dinárt kellett fizetni 1 euróért, június 1-jén már 102,59 dinárt, tegnap pedig a Szerb Nemzeti Bank hivatalos középárfolyama szerint 106,12 dinárt ér, s félünk attól valamennyien, hogy decemberre 110-re kúszik fel az euró ára. Ez senkinek se lenne jó, ezért a közgazdászok már jó előre figyelmeztetik a Szerb Nemzeti Bank illetékeseit, hogy legyenek résen, reagáljanak minden kisebb ármozgásra, s tegyenek arról, hogy decemberre ne zuhanjon vészesen a dinár értéke.
A 2008-as és 2009-es decemberi tapasztalat szerint alapos okunk van a rettegésre, mert ezúttal se rózsásabb a helyzet, mint egy vagy két évvel ezelőtt volt, így minden jel arra utal, hogy most se fogunk jobban járni, mint akkor. Talán csak úgy kerülhetnénk el ezt a cseppet sem kellemes helyzetet, ha a központi bank szigorúan ellenőrzött üzleti politikát folytatna, az inflációt kordában tartaná, amire utalhat a közelmúltbeli intézkedés, mely szerint a banki alapkamatot megemelték. A közgazdászok szerint, ha szükség mutatkozna rá, talán ismét ehhez a módszerhez kellene folyamodniuk, növelni kell a banki alapkamatot és ezzel párhuzamosan dinárt kellene kivonni a forgalomból. Majd meglátjuk, hogy kellőképpen résen lesznek-e, tud-e a központi bank hatékonyan reagálni a bankok közötti devizakereskedelemre, s meg tudja-e akadályozni azt, hogy az év utolsó hónapjában akár 5-6 százalékkal csökkenjen a dinár értéke az euróhoz viszonyítva. Ha erre nem lesz képes, akkor bizony a vállalatok megint kénytelenek lesznek az év folyamán szerzett nyereséget és üzleti sikert a dinár árfolyamának csökkenése miatt veszteséggé átformálni.
