A tíz legnyereségesebb HF-manager vagyona dollármilliárdokban kifejezve (forrás: New York Times)
Soros György minden idők legsikeresebb fedezeti alap (hedge fund - HF) befektetője – az LCH Investment által készített gazdasági rangsor alapján. A budapesti születésű, 80 esztendős pénzügyi szakember a Forbes magazin összeállítása szerint az USA 29., a világ 101. leggazdagabb embereként, csaknem 11 milliárd dolláros vagyonnal vezeti a Quantum nevű fedezeti alapot, mely éves hozamában maga mögé utasított számos hatalmas amerikai vállalkozást.
Nem véletlen, hogy újabban erre a befektetési formára terelődött a világ figyelme, hiszen a 10 legnagyobb hedge fund indulása óta 153 milliárd dollárt keresett a befektetőiknek. A texasi LCH Investments kutatásai szerint a tíz legnagyobb fedezeti alap közül csupán egy európait találunk, mindegyik más amerikai, s szinte kivétel nélkül az 1990-es évek előtt alakultak. (Soros is azzal vált híressé, hogy 1992-ben az úgynevezett „fekete szerdán” masszív spekulációval kiütötték az angol fontot az akkori európai átváltási mechanizmusból.) A legnyereségesebb hedge fundokra ugyancsak egyaránt jellemző, hogy szigorúan szabályozzák az alapok befektetői körét, s kevés új tőkét engednek be alapjaikba, evvel kerülve a kockázatot. Soros Quantumja 1973 óta 32 milliárd dollárt szerzett befektetőinek, tehát évente 900 millió zöldhasú bankót a Quantum 300 dolgozójának. A második legjövedelmezőbb hedge fund a John Paulson nevéhez fűződő Paulcon & Co, amely vagyonát 2007-ben alapozta meg, amikor nagy összegekkel fogadott az ingatlanpiaci hitelezés összedőlésére. Paulson alapja 1994 óta 26,4 milliárd dolláros hozamot mutatott föl. A legígéretesebb befektető kétségkívül Alan Howard, aki mindössze 7 évvel ezelőtt alapította fedezeti alapját, a Brevan Howard Fundot, és azóta Európa legnagyobb hedge fundjává vált. A sikert számára is a válság hozta meg, s ennek köszönhetően produkált az alap 1,8 milliárd dolláros évi átlagos hozamot, amely a pénzügyi szektor eme szegmensében a legmagasabb volt tavaly. Ám mégsem ők a hedge fundok rekorderei, ugyanis a kaliforniai Lahde Capital több mint ezerszázalékos hozamot ért el egyetlen esztendő alatt, amikor 2007-ben az ingatlanhitelek ellen fogadott: és nyert! Hogy roppant nyereséges befektetői formációról beszélünk, mutatja az adat is, mely szerint 1980 óta a fedezeti alapok átlagosan 12,6 százalékos éves hozamot tudtak elérni (az infláció ellensúlyozó hatását figyelmen kívül hagyva). Mindemellett a kockázat is igen magas. A 2008-as év folyamán számos csapás is érte az iparágat. A Lehman Brothers csődjével elindult egy folyamat, amely ledöntötte az alapok egyik támfalát. A hedge fundok ugyanis a nagy befektetési bankok brókercégeitől jutottak elsősorban hitelhez, azok végezték elszámolásukat, és az ügyeletek körüli adminisztratív feladatok elvégzésében is nyújtottak szolgáltatásokat. Ezek körülményei lehetetlenültek el a Lehman bukását követő pánikban, aminek következtében mintegy 80 hedge fund kényszerült eszközei likvidálására vagy elkülönítésére, illetve a tőkéjüket kivonni szándékozó befektetők kifizetéseinek korlátozására. Ugyanakkor éppen Soros György példája mutatja, hogy érdemes kockáztatni. Ahhoz azonban, hogy felleljünk egy nevesebb hedge fundot, legalább Magyarországon kell keresgélnünk, de biztosabb ha még tovább, Ausztriába utazunk. Szerbiában még gyermekcipőben jár a fedezeti alapokba való befektetés. A Lajtán túl a biztosítók portfóliójában esetenként megtalálhatók hedge fundokhoz közvetetten kötődő befektetéseket érdemes keresni. Emellett (már Magyarországon is) egyre több nyugdíjpénztár fektet hedge fundokba. A hitelintézetek számára is adva van a lehetőség a fedezeti alapokba történő befektetésre, az univerzális pénzintézetek esetében mégis viszonylag ritkán fordul elő ilyen a bankok saját portfóliójában. Az utóbbi években azonban már a legnagyobb fedezeti alapok az interneten keresztül is elérhetőek.
