Növekszenek a bírságok, szigorodnak a szervezési feltételek, vagyis nehezebb idők várnak a szerencsejáték-szervezőkre, játéktermek tulajdonosaira. A szerencsejátékokról szóló törvény módosítási javaslatainak egyik alappillére a kiskorúak minél hatékonyabb távol tartása.
Szerbiában a hatályban levő törvények értelmében ugyan szabályozták a szerencsejátékok és az azokkal kapcsolatban felmerülő, a társadalom egyéb szféráit érintő kérdéseket, ám úgy tűnik, számos kérdés még pontosításra szorul. Erről tanúskodik Zoran Jadžićnak, a köztársasági pénzügyminisztérium Szerencsejáték-igazgatósága vezetőjének tegnapi nyilatkozata, melyben beharangozta, várhatóan már októberben a parlament elé kerülnek a szerencsejátékokról szóló törvény módosítási javaslatai, melynek révén több fontos változás is beáll.
Jadžić közölte, a törvénymódosítások célja egyfajta rendteremtés, valamint a költségvetésbe ezáltal befolyó összegek növelése. Az előbbi cél egyik megnyilvánulási formája a kiskorúak minél hatékonyabb távol tartása a szerencsejátékoktól. A 2004-ben elfogadott jogszabály csupán azt tette kötelezővé, hogy a játékokat nyújtó objektumok legkevesebb 150 méter távolságban helyezkedjenek el az oktatási intézményektől. Az egyik törvénymódosítás értelmében, kiskorúaknak, tilos lesz betérni egy-egy kaszinóba, fogadóirodába, s az iskolától immár minimum 200 méterre kell hogy elhelyezkedjen a gyors meggazdagodást ígérő csillogás-villogás.
Az állami költségvetésre gyógyírként ható újítás lesz az, hogy a játékterem-tulajdonosok az eddigi, évente fizetendő 180 eurós illeték helyett, ezentúl, havonta 25 eurót fognak fizetni minden egyes automatáért. Ezáltal, állandó jellegűvé válnak a szerencsejáték révén szerzett államkassza-bevételek, gondolják a törvénymódosítások megalkotói.
A közeljövőben nem lehet majd vég nélküli rendhagyó szerencsejáték-eseményeket sem szervezni, azok maximális időtartamát 18 órára korlátozza majd a törvény. A vállalkozók, jogi személyek sem szervezhetnek annyi játékot, mint eddig, hiszen évi négy alkalomról kettőre csökkentik majd az efféle játékok számát. Növelik a játékszervezési illetékeket is: eddig az megnyerhető összeg, vagy tárgynyeremények értékének 20 százalékát, ezután annak 25 százalékát kell az államnak kifizetni.
A kilátásba helyezett módosításokkal, minden kétséget kizárva, a rajtakapott visszaéléseket elkövetők járnak a legrosszabbul, tízszeresére növekszik ugyanis a minimális bírság összege. A jogi személyeket 10 és 100 ezer dinár közötti összeggel, a felelős személyeket pedig 500 és ötezer dinár közötti bírságokkal illethetik. A Szerencsejáték-igazgatóság vezetője több ellenőr foglalkoztatását jelentette be, mivel szerinte, ez az egyetlen módja annak, hogy hatékonyabbá tegyék a feketén szerencsejátékot szervezők lefülelését.
Nem kérdéses, hogy kifizetődik-e majd a szigorítások bevezetése, hiszen ahol ember van, ott szerencsejátékok is léteznek. Szerbiában is állandóan növekszenek a játékok révén megvalósított bevételek, az idén, augusztus végéig, 3,3 milliárd dinárt tettek ki, ami 5,8 százalékkal magasabb, mint 2009 ugyanezen periódusában. Hozzá kell tenni, az összbevétel 60 százaléka kerül az államkasszába, 40 százaléka pedig a Vöröskereszthez, illetve más humanitárius, szociális védelmi szervezethez jut el. A Szerencsejáték-igazgatóság 2005 óta, a törvény életbe lépése óta, 11,4 milliárdos bevételre tett szert, a Szerbiai Állami Sorsjegyiroda ugyanennyi idő alatt 10,2 milliárd dinár nyereséget könyvelhetett el.
Az elmúlt bő három és fél év alatt összesen 81 bűnvádi feljelentést tettek a felügyelők a törvénytelen játékok szervezői ellen, 2005 óta 586 végzés született, a kirótt bírságok összértéke 24,5 millió dinár.
