Manapság a bankoknak sem megy túlságosan jól, és minden igyekezetükkel azon vannak, hogy ügyfeleiket becsalogassák az intézményükbe. Mindenképpen a legsikeresebb csali a hitel hiteltörlesztésre, amely, azt mondják, fogy mint a cukor. Ugyanis az év eleje óta egynegyedével növekedett az érdeklődés iránta, és az idén erre mintegy 32 milliárd dinárt költöttek.
Ha jobban utánagondolunk, hogy miért is érdeklődnek a polgárok leginkább ez iránt a hitel iránt, akkor egyértelműen válaszolhatunk, azért, mert ezzel meghosszabbíthatják a hitelrészlet visszafizetésének időtartamát, és egyben csökkenthetik a havi részletösszeg nagyságát. Ez a két dolog vonzza a lakosságot, amikor a hiteltörlesztő hitel után nyúl, ám arra már kevesebben gondolnak, hogy vajon ez kifizetődik-e. A banknak biztos, a hiteligénylőnek már kevésbé, hiszen, ha jobban utánanéz a dolognak rájön, hogy hosszabb távon jóval többet kell majd visszafizetnie, mint ahogy azt eredetileg az első hiteligénylésekor szerződésbe foglaltak.
Nézzük mi mindenre igényelhetik az ügyfelek a hiteltörlesztő hitelt: a készpénz-, a fogyasztói- , vagy a bankkártyás hitelre, a folyószámlahitelre, de az adósság átütemezésére is felvehető, vagy a hitel átalakítására mondjuk devizából dináralapú hitellé. De használható arra is, hogy az össz felvett kölcsönt és hitelt összevonják, amivel eladósodott a polgár, és ezt egyféle hitellel törlessze. Természetesen alkalmazható a hitel a törlesztési futamidő meghosszabbítására, ami azt eredményezi, hogy ennek köszönhetően kisebb havi részletet fog fizetni az érintett.
Kétféle hiteltörlesztő hitel létezik: az egyik dináralapú a másik pedig euróhoz kötött. Az utóbbihoz szükséges a letét is. A dináralapú hiteltörlesztő hitelt leginkább 60 hónapra igénylik az érintettek, s az évi kamat ebben az esetben 16,26–32,39 százalék között alakul. Az euróalapú hitel esetében kisebb az évi kamat, 13,2–27,97 százalék között szabják meg. A törlesztés időtartama legfeljebb 10 év lehet.
Hogy a polgár milyen feltétel mellett vehet fel hitelt, az elsősorban attól függ, hogy milyen az illető fizetőképessége. A bankosok utánajárnak, hogy az eddigiek során naprakészen fizette-e a kölcsön részleteit vagy sem. A fegyelmezettebb részlettörlesztők kedvezőbb helyzetben vannak. A hiteligénylő szempontjából fontos lenne az is, hogy számadást végezzen, vajon kifizetődik-e neki hiteltörlesztésre hitelt felvennie, hiszen ha abban egyezik meg a bankjával, hogy talán előbb visszafizeti a hitelt, mint ahogy az eredetileg a szerződésben áll, akkor bizony kénytelen lesz úgynevezett büntetőkamatot fizetni. Ezt a bankok előszeretettel felszámolják, havi szinten akár 0,5–3 százalékos is lehet. Ha viszont arra használják fel az újabb kölcsönt, hogy meghosszabbítsa a hiteltörlesztési lehetőséget, és ezzel csökkentse a havi részletét, ezért nem fizet ugyan egyszeri külön büntetést, de ha utánaszámol a dolognak rájön, hogy a legvégén sokkal többet fog visszafizetni a banknak, mint ahogy azt eredetileg elképzelte.
Hogy példával szemléltessük a dolgot: vegyünk egy 100 000 dináros hitelösszeget, amelyet korábban 10 évre igényelt a hitelfelvevő, és havi 20 százalékos kamatban állapodott meg. A hiteltörlesztésnek a banki technológiája olyan, hogy, teszem azt, 5 év után a felvett alaphitelből 73 000 dinár törlesztési részlet marad meg, viszont a kamatrészletből 47 000 dinár. Ez arról tanúskodik, hogy az alaphitelnek mindössze 30 százalékát fizette vissza a hitelfelvevő öt éven át, a kamatnak viszont 80 százalékát törlesztette ennyi idő alatt. Tehát az elkövetkező öt évben a kamatból mindössze 20 százalékot törleszt, viszont a hitel alaprészének a javát még csak eztán kezdi fizetni. Talán ebből egyértelműen kiviláglik, hogy a hiteltörlesztő hitelt nem érdemes a visszafizetési időszak közepén felvenni, hanem sokkal kifizetődőbb nyomban az első években igényelni. Így mindenképpen jobban jár az, aki él a hiteltörlesztő hitellel.
Mire kell különösképpen odafigyelni a hiteltörlesztési hitelek igénylésekor? Elsősorban a törlesztés időtartamára, a kamatláb meghatározására, hogy az változó vagy fixösszegű, a hitel valutanemére, azaz hogy dinárban vagy euróban igényeljük, az árfolyam meghatározásra, vagyis, hogy a dináralapú hitelnél az euró milyen árfolyamához kötik a változást, és arra is, hogy kell-e letétet, vagy bármilyen más jellegű hozzájárulást fizetni. Nem árt, ha annak is utánajárunk, ha netalán időnap előtt vissza szeretnénk fizetni a korábban felvett adósságunkat, akkor az milyen külön költséggel jár majd.
