Az Eurostat felmérése és más 2009-ben végzett statisztikák is azt mutatják, hogy Szerbia a legalacsonyabb árakkal rendelkező országok közé tartozik, beleértve az élelmiszerárukat és italokat is – jelentette ki tegnap Slobodan Milosavljević köztársasági kereskedelmi miniszter.
Az említett Eurostat-felmérés 37 európai országra terjedt ki, beleértve az unió tagállamait, a nyugat-balkáni térség országait, és a három EU-tagjelölt államot.
A közgazdászok ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy Szerbia polgárai továbbra is szegénynek számítanak, s ha ezt vesszük figyelembe, akkor az alacsonynak nevezett árak lehetnének még jóval alacsonyabbak is.
A kereskedelmi tárcavezető közölte, a tavalyi adatokhoz képest mintegy tíz százalékkal csökkent a nagykereskedelmi és fogyasztói ár különbségét jelentő haszonkulcs, de ugyanez a jelenség, valamivel kisebb mértékben, a kiskereskedelmi árak terén is megfigyelhető.
– A haszonkulcs csökkentése bizonyára befolyásolta a nemrégiben közzétett 2009-es évre vonatkozó Eurostat-adatokat, melyek Szerbiát a legolcsóbb államok sorába állítják, s nemcsak a 27 EU-tagország áraival összehasonlítva – jelentette ki a miniszter.
Az európaihoz képest alacsonyabb hazai árak korántsem jelentenek automatikusan kényelmes életet is, hiszen a szerbiai polgárok életszínvonala jóval az európai átlag alatt van – kommentálta a kereskedelmi miniszter kijelentését Miroslav Zdravković közgazdász.
– Az árak tényleges szintje hagyományosan jócskán meghaladja a szegénység által indokolt szintet. A mi áraink valóban az uniós árak 75 százalékos szintjén mozognak, ennél is alacsonyabbaknak kellene azonban lenniük, ha a lakosság életszínvonalát vesszük figyelembe. Ezen a szinten, úgy vélem, versenyképesebbeknek is számítanának az árak – fejtette ki Zdravković.
A kis- és nagykereskedelmi árrésekkel kapcsolatban a közgazdásznak az a véleménye, azok még mindig magasabbak a kelleténél, s bőven van még lehetőség azok csökkentésére is.
A kereskedelmi miniszter az idei évi jóslatokat tekintve sem kevésbé derűlátó, mint az alacsony árak esetében. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a 2010-es év egyrészt erősebbnek fog bizonyulni gazdasági szempontból 2009-nél, másrészt pedig a polgárok életszínvonala is javulni fog. Konkrétabb jóslatokba bocsátkozva Milosavljević közölte, biztos benne, hogy az év végéig két-három százalékkal növekszik a lakosság vásárlóereje. Az átlagkeresetek el fogják érni a régió szintjét, ami 34 ezer és 35 ezer dinár közötti, azaz 320 és 330 euró között fognak mozogni.
A miniszter az infláció miatt sem aggódik, mint mondja, ha a kormány továbbra is elkötelezetten kiáll korábbi döntése mellett, melynek értelmében nem emeli az állam ellenőrzése alatt álló árakat, akkor a két százalékos „kilengéssel“ tervezett hat százalékos éves inflációt sikerül majd megvalósítani.
