Új megállapodás született Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap között – Az alap vezetősége februárban hagyta jóvá Szerbia számára a hároméves, egymilliárd eurós elővigyázatossági hitelt. Ennek értelmében az ország köteles javítani a közpénzek költésének eddigi gyakorlatán, átszerveznie a közszférát.
Kiút a recesszióból – 2015-ben az ország költségvetési deficitje 2,4 százalékkal csökkent, a bruttó hazai össztermék (GDP) viszont egy százalékkal nőtt. A több éves hanyatlás után a 2016-os évre 2 százalékos GDP-növekedést jósolnak, ez azonban még mindig nem jelenti a krízis végét – mert Kelet-Közép-Európában így is a legalacsonyabb –, mégis jó irányba mutat.
Új vezetősége van a Smederevói Acélműveknek – Márciusban a kormány szerződést írt alá a holland HPK Engineering céggel az acélgyár menedzselésének átvételéről, miután a második eladási kísérlet meghiúsult. Jelenleg a kínai HBIS nevű cégóriás is érdeklődik a gyár iránt, küldöttsége már több ízben is látogatást tett Szendrőbe (Smederevóba).
A Belgrád–Budapest vasútvonal építése – A magyar–szerb–kínai vasúti projektum első szerződését áprilisban írták alá a felek. Az egész régiót érintő tervezet teljes értéke 1,1 milliárd euró, amelyet jórészt kínai hitelből fedeznek. A munkálatok 2016 elején kezdődnek.
Belgrád víziváros projektum megkezdése – A harminc évre szóló munkálatokra vonatkozó szerződést a szerb kormány és az egyesült arab emirségekbeli Eagle Hills cég képviselői írták alá. A munkálatok szeptemberben kezdődtek, és mire a végéhez érnek, teljesen megváltozik majd a főváros arculata a Száva folyó mentén. A hatalmas projektumot több szakember is bírálta, egyrészt nagysága, másrészt az előkészületek folyamatának követhetősége és szabályszerűsége miatt.
Bér- és nyugdíjnövelés – 1,25 százalékkal növeli a kormány januártól a közszféra alkalmazottjainak bérét és a nyugdíjakat, amelyeket 2014 novemberében csökkentett. Az eredeti elképzelés szerint a lefaragott bérek és járandóságok 2017-ig maradtak volna érvényben, de a jó pénzügyi eredményeknek köszönhetően a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta a jelképes növelést.
Jobb helyezés a Világbank listáján – az intézmény Doing Business listáján, melyen 189 ország üzleti légkörét vizsgálták, 2015-ben Szerbia az 59. helyen szerepelt, ami azt jelenti, hogy 32 helyet javított 2014, évihez képest. Igazából Szerbia csak kilenc helyett lépett előre, mert a Világbank új modellt vezetett be a rangsorolásba. A jobb helyezés egyebek között az építkezési törvény módosításainak, valamint az adókönnyítéseknek tudható be.
Nőtt Szerbia hitelminősítése – A Fitch Ratings hitelminősítő ügynökségtől pozitív osztályzatot kapott Szerbia a hosszú távú dinár-, illetve devizaalapú eladósodás tekintetében. A B+ osztályzatot elsősorban a vártnál gyorsabb gazdasági növekedéssel érdemelte ki.
A magánosítás lezárása – több mint húsz esztendő után az ország pontot tett az egykori társadalmi vagyon magánosítására. Azokat a válallatokat pedig, melyekre az év végéig nam írtak ki (újabb) versenypályázatot, vagyis amelyeket nem sikerült eladni, csődeljárás alá vetik. Kivételt képez az a 17, stratégiailag fontos vállalat, amelyeknek a státusát a következő év májusáig kell rendeznie az államnak.
Másodszorra sem kelt el a Telekom – 2015 decemberében sikertelenül végződött a telekommunikációs közvállalat magánosítása, mivel egyik potenciális vásárló sem volt hajlandó annyit adni érte, amennyit az államvezetés remélt. Egyébként a beérkezett hat ajánlat közül egyiknek az értékét nem tette közzé a kormány, csak annyit közölt, ha a legjobbnak az ajánlata 100–200 millió euróval több lett volna, akkor megvalósulhatott volna a tulajdonoscsere is.
