A közvállalatok irányítását a jövőben ugyanazon elvek és törvények szerint kell intézni, mint a magántulajdonban lévő vállalatokét, és nem az a kérdés, szükség van-e a közvállalatok magánosítására, hanem hogy milyen módszereket alkalmazva vezetjük őket – jelentette ki tegnap Marko Čadez, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke azon a tegnapi belgrádi tanácskozáson, amelyet a NIN Fokus – ügyvitel, átszervezés és beruházás a közszférában címmel szerveztek meg.
A gazdasági kamara első embere szerint a közvállalatok sikeres irányításának vannak jó és követendő példái. A társított (korporációs) tőkéjű válallatokban, melyekben a tőke egy részét állami vagyon képezi, az állam kezében maradna az irányítás és a felelősségteljesen elvégzett munkafolyamatok felügyelése.
– A vállalati tőkék társítása a termelés hatékonyságának alapját képezi – fejtette ki Marko Čadez –, és ezzel az állam megvédheti a vagyonát, másrészt a vállalatot vonzóbbá teheti a beruházások szempontjából. Ennek megvalósítása a a Szerbiai Gazdasági Kamara egyik fő célja a közeljövőben.
A Szerbiai Posta jó példája annak, hogy az elképzelés működőképes, mondta.
NEM AZ ALKALMAZOTT SOK, HANEM KEVÉS A MUNKA
Milan Krkobabić, a Szerbiai Posta vezérigazgatója felszólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy először is az államnak meg kell határoznia, melyek azok a piaci versengésben helyt álló, hasznot termelő közvállalatok. A Szerbiai Posta ezek közé a vállalatok közé tartozik, ugyanis 2012 óta – amióta a cég élén áll – az éves jövedelmet az akkori 1,24 milliárdról feltornázta a jelenlegi 3,6 milliárdra. A vezérigazgató rámutatott arra, hogy a posta sikere a szakszervezetek, a menadzsment és a cégvezetés közös erőfeszítésének eredménye.
– A jó cégvezetés titka tehát adva van, a siker is szavatolt, ha nem pártérdekek és más érdekszervezetek behatása alatt történik az irányítás – értékelte Milan Krkobabić.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy tartja-e még magát a korábbi kijelentéséhez, hogy egy vállalatban nem az alkalmazottak száma sok, hanem a munka a kevés, Krkobabić azt válaszolta, hogy erről mások is elgondolkozhatnának.
Minden egyes gazdasági alapokon álló válallkozás a foglalkoztatottak optimális számára törekszik, de manapság, amikor több a nyugdíjas, mint a rendes munkaviszonyban levő személy, minden egyes új munkahely megbecsülést érdemel.
JÖVŐRE SZIGORÚBB ELLENŐRZÉSEK A KÖZVÁLLALATOKBAN
A szerb kormány érdeke, hogy végre valahára rendet teremtsen a közvállalatok háza táján, és emiatt jövőre szigorúbb ellenőrzéseket helyezett kilátásba, valamint várható a vállalati tőkék társítása. Erre már régóta van példa a magáncégekben – mondta felszólalásában Željko Sertić gazdasági miniszter.
Az ágazatot hamarosan új törvény irányítja, a közvállalatokról szóló törvény szerdától kerül közvitára.
– A közvállalatok szerkezeti átszervezésére 3–5 évre lenne szükség, de mondhatni, hogy a munka java részét nem az állami nagy közvállalatok, hanem az önkormányzatok fennhatósága alatt álló közvállalatok képezik majd, amelyekben sokkal nagyobb a gond – tette hozzá a miniszter.
Sertić emlékeztetett arra, hogy a szerb kormány kötelezővé tette a kövállalatok évi ügyviteli tervének elkészítését, és az állam 36 vállalat tevékenységét kíséri figyelemmel.
– A tizenegy havi eredmények szerint ezekben a közvállalatokban a termelékenység a tervezettnél 1,6 százalékkal mutatott jobb eredményt, a kiadások pedig 13 százalékkal csökkentek. Igaz, ezek nem kirívó eredmények, de mégis egyféle előrelépésről tesznek tanúságot – figyelmeztetett a miniszter.
Jó példaként említette a Szerbiai Posta, a Jugoimport SDPR, az Elekotromreža Srbije közválallatokat.
Az önkormányzatok tulajdonában levő közvállalatokkal azért több a gond, mert az önkormányzatok a köztársasági hatáskörök átruházásával többnyire csak az irányítás feletti jogokat kapták meg, és nincs elegendő bevételük a folyamatos tevékenység pénzelésére.
A közvállalatokról szóló új törvény előirányozza majd azt is, hogy az igazgatók még nagyobb hatáskört élvezzenek. Nem lesz azonban szükség az állam jóváhagyására az igazgatóbizottságok tagjainak megválasztásakor, viszont alkalmazásukat licencek megszerzéséhez kötik, hogy ne „csak ott üljenek és kapják a pénzt”.
