Az Államigazgatási és Helyi Közigazgatási Minisztérium közvitát szervezett a Tartományi Képviselőházban a közszféra béreinek törvénytervezetéről. A közvitát Újvidék után Nišben és Kargujevacon folytatják, ahol a köztisztviselők véleményének meghallgatása után a jelenleg hatályban levő törvénynél jobbat igyekeznek kidolgozni.
Željko Ožegović államigazgatási és helyi közigazgatási államtitkár elmondta, hogy az új törvénytervezet arra hivatott, hogy kijavítsa a hatályban levő törvény logikátlan rendelkezéseit.
– A meglévő rendszer nem átlátható és gyakran nem igazságos, mivel kb. 15-féle módszer alapján osztják ki a fizetéseket, több mint 900 koefficienssel, és több mint 20-fajta előírással. Ezt a rendszert pénzügyi szempontból nehezen lehet igazgatni, és az emberek igyekeznek minél jobb fizetést kiharcolni maguknak. Az új törvénytervezettel a bérek igazságos elosztását szeretnénk megvalósítani. Ebben az igyekezetben fontos mérföldkövet jelent a munkahelyek katalógusba történő rendszerezése. Ez összetet munka, amelynek során a teljes állami közigazgatás, az önkormányzatok és a közszféra munkahelyei összeírásra kerülnek. Ha elkészül a katalógus, átláthatóvá válik majd a bérek rendszere – magyarázta Ožegović.
Az új törvény nem vonatkozna a közvállalatokban dolgozók fizetésére, ezeknek a munkahelyeknek saját finanszírozási rendszerük lesz. Ahhoz, hogy rendezni tudjuk a közvállalatok béreinek rendszerét, először a közszféra béreinek igazságos rendszerét kell kialakítanunk. A mostani törvénytervezet az állami tisztviselőkre, az állami intézmények és az állami ügynökségek dolgozóira, a tartományi és önkormányzati alkalmazottakra vonatkozik – részletezte az államtitkár.
Ivana Savićević, az államigazgatási és helyi közigazgatási miniszter munkatársa kifejtette, hogy a közszféra béreire vonatkozó új törvénytervezet kidolgozása során létre kell hozni az egységes koefficiens alapján történő bérek elszámolását.
– Eddig az országban még senki nem végezte el a munkahelyek katalógusba rendszerezését, ami hatalmas munka, lasssan egy éve dolgozunk rajta. Az összes érintett minisztérium bevonásával a szakszervezetek képviselőivel együtt november végéig várhatóan befejezzük a munkát és 2016 elején pedig elfogadásra kerül a hivatalos katalógus. Mivel a munkahelyek változnak, ezért mindig lesz lehetőség a katalógus megváltoztatására. A katalógus megakadályozza a kitalált, fiktív munkahelyek létrehozását – ismertette Savićević.
– Szerbiának szüksége van a cselekvés, a gondolkodás és a kreativitás szabadságára, és ezt az önkormányzatok szintjén kell megvalósítani. A szabadságot törvénnyel kell szavatolni, és amikor a megfelelően szakképzettek foglalják el az önkormányzatok vezető pozícióit, olyan légkört tudnak teremteni az adminisztrációban, hogy az emberek ott akarjanak dolgozni. Ha mindent országos szinten akarnak megoldani, akkor elmarad a kreativitás és olyan emberek kerülnek a községek élére, akik nem tudnak hozzájárulni a környezetük fejlesztéséhez. A fennálló modell nem tesz jót Szerbiának, sem hosszú, sem középtávon. Nagyon fontos részt venni a mostani közvitán, hogy meghatározzuk a helyes irányt – nyilatkozta Branislav Bugarski tartományi régióközi, együttműködési és helyi önkormányzati titkár.
|
Miért nem kérik ki a dolgozók véleményét? Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár a szociális-gazdasági tanács legutóbbi rendkívüli ülésén azt kifogásolta, hogy hiányzik a szociális párbeszéd a törvényalkotás folyamatában: – A polgárok rálátására senki nem volt kíváncsi, és ez igazán nagy vétek, hiszen ezen múlik az egzisztenciájuk – mutatott rá a tartományi titkár, aki arról biztosította a jelenlevőket, hogy a tartományi kormány egyaránt meghallgatja a polgárok és szakszervezetek idevágó észrevételeit is. Dunja Civrić, az egészségügyi és szociális védelmi dolgozók vajdasági szakszervezetének elnöke azokra a tervezetbeli paraméterekre mutatott rá, amelyek miatt szerinte nem fog jól funkcionálni a törvény. – Már a tervezet is figyelmen kívül hagyja a szociális párbeszédet, amely egyébként a munkatörvényben kapott helyet, és amelyet a kollektív szerződésekben szabályoznak. Emellett a jogszabály tervezete több alapvető demokratikus elvet is letipor – fejtette ki Civrić. Mint ismeretes, a szóban forgó jogszabálytervezet hatvan különböző fizetésosztály bevezetését irányozná elő, külön koefficiensekkel. Az adott fizetésosztályba való besorolást pedig a munkavégzés hatékonysága, valamint a dolgozó képessége és tudása is befolyásolhatja. |
