2024. április 30., kedd

Tervezett amortizáció

Avagy miért romlanak a háztartási berendezések a szavatossági idő lejártával?

Mintegy három év használat után a 79 euróért vásárolt fülhallgató kábele felmondta a szolgálatot, szinte elkerülhetetlenül, mivel úgy rakták össze a készüléket, hogy előbb vagy utóbb kialakul az érintkezési hiba. Felhívtam az illetékes szervizt a problémámmal kapcsolatban, és ők röviden közölték velem: a keletkezett kárt nem lehet orvosolni a szóban forgó terméknél. A majd' 80 eurós fülest jóformán egyszeri használatra tervezték – olvasható a potrosac.info weboldalon közzétett levélrészletben, amelyet egy németországi, Kirsten nevű hölgy fogalmazott meg.

Nem kell azonban nyugati polgárnak lenni ahhoz, hogy ismerős legyen a fenti probléma, Szerbia lakosai is rég tudják ugyanis: a házi készülékek egy részének javíttatása egyszerűen nem kifizetődő, sőt, a garanciaidő lejártával a termék javíthatatlanul meg is hibásodik. Az idevágó körökben már szakkifejezést is használnak a jelenség megnevezésére: tervezett amortizáció.

Nem csupán a fülhallgatók, vasalók, telefonok, számítógépek esetében tapasztalható ez a jelenség, hanem más, nagyobb háztartási készülékeknél is.

– Mi már lemondtunk a mosógépjavításról. Az előző négy év használat után kezdett szokatlan hangokat hallatni, ezért kihívtuk a mestert. Rövid ellenőrzés után elmondta, hogy a gép dobjának bizonyos alkatrészei használhatatlanná váltak. Azt is megtudtuk, hogy annál a modellnél a probléma korrigálására teljesen új dobot kell vásárolni, a szervizelés pedig összesen 150 euróba kerülne. Ekkor inkább 300-ért újat vásároltunk. Vehettünk volna olcsóbbat is, amely csak egy kicsit került többe, mint a javíttatás – nyilatkozta Anđelka Rodić belgrádi lakos.

Egyesek szerint ez a jelenség a fogyasztói társadalom mellékterméke, és már hosszú ideje bevett ipari szokás.

– A műszaki cikkeket egyre könnyebb megvásárolni, beszerezni. Ahhoz pedig, hogy a gyártó továbbra is termeljen, a készítmény nem tarthat örökké. A tervezett műszaki meghibásodással a kereslet nem áll meg – húzta alá Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára.

– Nemcsak a háztartási berendezések esetében van ez így, már az autóiparban is nagyon kevés olyan gyártó tevékenykedik, amely, mondjuk, fél évszázadra tervez egy kocsit. Olyan vezető cégek, mint a Mercedes sem kivétel ez alól. Tudvalévő, hogy a minőség lefaragása a cél, de nem a biztonság kárára. Tehát – az autóknál maradva – a volán, a fékek és más fontos alkotóelemek csúcsminőségűek. Legelőször kevésbé fontos alkatrészek mennek tönkre. A másik dolog pedig a szervizelés ára. A műszaki cikkek egyre olcsóbbak, ami oda vezet, hogy egyre kevésbé éri meg azokat javíttatni. Már csak azért sem, mert a nagyipari előállítási költségek kisebbek, mint az emberek által végzett szolgáltatásoké. A gyárakban robotvezérléssel folyik a gyártás oroszlánrésze, az emberi munkának pedig nagyobb az ára. A javítás időt igényel, odafigyelést, szakértelmet – magyarázta az egyetemi tanár.

A szervizek pedig mindezek ellenére is dolgoznak, méghozzá nem is keveset. Egy megkérdezett tulaj elmondta, hogy elsősorban drágább márkákkal van dolguk, amelyeket sok esetben még a garancia lejárta után is javítanak. Megjegyezte, hogy ezeknél a modelleknél nem annyira drága a szerviz (a készülék alapárához viszonyítva), valamint hogy a pótalkatrészek piacán is széles a választék, tehát olcsóbban is megúszható egy-egy meghibásodás.