A hidegháborús viszonyok felforrósodtak. A gazdasági fegyvereket élesítették, némelyiket már be is vetették. Miközben a nagy játékosok tologatják bábuikat a geopolitika sakktábláján, a nyersanyagok és az energiahordozók iránti kereslet egyre növekszik. Az ukránokat már régóta nem kérdezik, a legcsábítóbb felvevőpiac azonban Európa. A következő télen nem biztos, hogy meleg lesz Kijevben, de Berlinben és Bécsben működni fognak a gázkályhák. A Déli Áramlat gázvezetéket eleve úgy tervezték, hogy az orosz gáz kikerülje a problémás ukránokat. A nyugati hatalmak meghiúsították a tervet, az oroszok pedig hozzáidomultak az új játékszabályokhoz.
TÖRÖK KAPCSOLATOK
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója tavaly december elején bejelentette, hogy alapvetően megváltozott Oroszország hozzáállása az európai piachoz.
„Az EU ezentúl Törökországgal mint tranzitországgal áll kapcsolatban” – mondta a Gazprom vezérigazgatója, megjegyezve, hogy Törökországnak évente 50 milliárd köbméter gáz áll rendelkezésére továbbítás céljából – „amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni”.
A Gazprom elnöke rámutatott arra, hogy az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre rukkol elő Németország után. Miközben Németországra az északi szállítási útvonalon hárul kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be. Ukrajnának a szállítási útvonalban játszott szerepe pedig teljes mértékben elveszíti jelentőségét – mondta Alekszej Miller.
Február elején kijelölték a Török Áramlat szárazföldi útvonalát, amely szintén elkerüli Ukrajnát. Az új gázvezeték a Fekete-tenger oroszországi partvidékén lévő Russzkaja nevű kompresszorállomástól a tenger alatt előbb az eredetileg tervezett irányban, Bulgária felé halad, de aztán az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, a Boszporusz nyugati részébe fordul és Törökország európai régiójához, majd a görög határhoz vezet. A vezeték szárazföldi szakasza 180 kilométer hosszú lesz, a tenger alatti szakasz pedig 910 kilométert tesz ki.
SENKI SEM AKAR KIMARADNI
A változatos geopolitikai sakkjátszámban nagy a tét, a kis játékosok sem akarnak kimaradni a játékból. Aleksandar Antić szerbiai bányászati és energiaügyi miniszter a napokban Törökországban részt vett a Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP) alapkőletételénél. Taner Yıldız, a török energiaügyi és természeti erőforrások minisztere korábban kijelentette, hogy a gázvezeték megépítése március 17-én kezdődik. Tulajdonképpen a Déli Gázfolyosónak a TANAP lenne a törökországi szakasza, amely a tőle keletre húzódó Dél-kaukázusi gázvezetéket és a nyugatra fekvő Adria-gázvezetéket kapcsolná össze. A Dél-kaukázusi gázvezeték a tervek szerint az azerbajdzsáni kaszpi-tengeri Şah Deniz-gázmezőről Grúzián keresztül szállít majd földgázt Törökországba, az Adria-gázvezeték (angolul Trans Adriatic Pipeline, TAP) viszont az elképzelések szerint Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba. A szerbiai energiaügyi miniszter esélyt lát arra, hogy Szerbia rácsatlakozzon a Déli Gázfolyosóra, így vezetéket építhetne Bulgáriába. A vezetéket tavaly szeptemberben elkezdték építeni Azerbajdzsánban, a tervek szerint 2018-ban fejezik be. A TANAP többségi tulajdonosa 58 százalékkal a SOCAR azerbajdzsáni gáztársaság, 30 százaléka a török BOTAŞ cégé, 12 százalékos részesedés pedig a British Petroleumé. A 3500 kilométer hosszú Déli Gázfolyosó megépítési költségeit 50 millliárd dollára becsülik. Déli Gázfolyosó megvalósulása azzal jár majd, hogy Európa egy teljesen új, Oroszországtól független ellátási forrástól és útvonalon juthat földgázhoz. Az értékelések szerint a Déli Gázfolyosó megvalósulásával Európa évente akár 100 milliárd köbméter földgázhoz juthat hozzá, a jelenlegi európai gázfogyasztás körülbelül egyötödéhez.
A FÖLDGÁZ URAI
A nagy gázjátékosok, mint Oroszország, Irán vagy Katar mellett Azerbajdzsán készletei tulajdonképpen eltörpülnek, a legnagyobb és legjobban fizető piac továbbra is Európa. Az az Európa, amelynek egyre több gondja van az orosszal, nem érti az irániakat, és akihez a katariak messze vannak. A londoni székhelyű British Petroleum, a világ harmadik legnagyobb energiavállalata és nemzetközi olajcég 2014-es, a földgolyó energiahordozóit áttekintő felmérése szerint a világ negyedik legnagyobb gázkészleteivel rendelkező országa Türkmenisztán. A világ egyik legzárkózottabb állama, az egykori szovjet tagköztársaság hatalmas kincsen ül. A Kaszpi-tenger alatti csővezeték lefektetésével a már eltervezett Déli Gázfolyosóra csatlakozva az 5 millió lakosú Türkmenisztán előtt megnyílhatnak az igen vastag nyugat-európai pénztárcák. Mivel a jelentős gáztartalékokkal rendelkező többi ország messze van Európától, maradnak a türkmének. A többi egykori közép-ázsiai szovjet tagköztársaságoktól eltérően Türkmenisztán eddig sikeresen kikerülte a mosthoha medveanya keserédes ölelését, de nem tudni, hogy a jövőben milyen sors vár rá. Ha valaki egy ekkora aranybányán ül, akkor egy idő után egyre több mindenre elszánt kalandor figyelmét felkelti. A geopolitikai sakkjátszma folytatódik, a játékosok különböző terveket szövögetnek, nem tudni, ki mit nyer, de egymás között már suttogják: vigyázó szemetek Türkmenisztánra vessétek!
