Az adópolitika megváltoztatása és a vállalkozók helyzetének javítása mellett hosszú távon a technológia fejlesztésével lehetne igazi gazdasági előrelépést elérni – hangzott el a tegnap megtartott Hogyan növelhető Szerbiában a foglalkoztatás? elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az Újvidéki Egyetem szervezett meg a központi épületében. Az eszmecserén jelen voltak az érintett tartományi szervek képviselői, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) illetékesei, a Szerbiai Közgazdászok Tudományos Társasága, valamint a Belgrádi Politológiai Központ munkatársai is.
Jelena Žarković Rakić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára, gazdasági szakértő legutóbbi idevágó kutatásának eredményeit mutatta be.
Az egyetemi tanár arra mutatott rá, hogy új munkahelyek létrehozására célszerű lenne, ha az állam átfogalmazná a gazdasági célokat és átformálná a munkaerő-piaci intézmények munkáját. Megoldásként további kívánatos lépésnek tartja az állam adópolitikájának megváltoztatását, amely lehetővé tenné, hogy a munkavállalók kevesebbet adózzanak a dolgozók után, így nagyobb béreket fizethetnének nekik.
– Hasonlóan meg kell változtatni az ország szociális politikáját is, vagyis be kellene vezetni, hogy a polgárok azután is kérvényezhetnek bizonyos segélyeket, ha munkába állnak. Végül az oktatási reform sem maradhat el, hiszen szavatolná az alapot a jövőbeli tevékenységeknek – fejezte be az egyetemi tanár.
Ljubomir Madžar közgazdász a sajtóhoz intézett nyilatkozatában arra mutatott rá, a munkanélküliség csökkentése érdekében az államnak elsősorban a vállalkozókat, a magánszektort kell segítenie, hiszen az ország saját erőből (saját vállalataival) képtelen kikerülni a válságból, lévén, hogy a közszféra kiadásai így is túl magasak.
– Az új munkatörvény elfogadására úgy is lehet tekinteni, mint a munkaerőpiac felvirágoztatására irányuló első lépésre. Az új jogszabály sokkal flexibilisebb a munkások felvételét, illetve elbocsátását illetően, így a munkanélkülieknek is nagyobb lehetőséget szavatol arra, hogy álláshoz jussanak – értékelte a szakember.
Dr. Radovan Pejanović, az Újvidéki Egyetem rektorhelyettese arra mutatott rá, hogy a munkanélküliség terén Szerbiában az a legnagyobb probléma, hogy a termelékenységet serkentő ötletek sosem valósulnak meg úgy a gyakorlatban, ahogyan az illetékesek elképzelték. Úgy véli, hogy az adó- és a hitelezési politika megváltoztatása, valamint a kis- és középvállalkozások üzleti lehetőségeinek javítása csökkenthetné a munkanélküliséget.
Vojin Šenk, az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Szerbia rossz irányban gondolkodik a gazdasági felvirágoztatást illetően. Amíg a honatyák az újraiparosítást szorgalmazzák, addig az ország a technológiai fejlődést tartja fő prioritásnak.
– Az ipar és a kommunikációs szektor korszerűsítésével versenyképesek lennénk, az ebből származó profit pedig szavatolná más termelési szektorok fejlesztését. Hogy ezt elérjük, nélkülözhetetlen az oktatásügy átalakítása, és már fiatalkortól kezdve a vállalkozások felé kellene irányítani a jövő generációját. Saját kész termékekkel kell előrukkolni, legyen szó informatikáról vagy iparról. Nem nyersanyagot kell exportálnunk, hanem teljes szolgáltatást – húzta alá az egyetemi tanár.
Šenkhez hasonlóan Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár is az oktatási és technológiai feltételek korszerűsítését emlte ki a munkanélküliség csökkentésére irányuló hosszú távú lépésként.
Az előbbi naprakész elméleti és gyakorlati tudást szavatolna a fiataloknak pályakezdéskor, az utóbbi pedig javítana a hazai gazdaság versenyképességen.
Vasin a gazdasági modernizáció mentén megemlítette, hogy a köztársasági kormány jelenleg nem ebben az irányban gondolkodik, és ez több téren is megfigyelhető. Szerinte a kormány egyrészt az uniós előírásokhoz a saját szája íze szerint alkalmazkodik, másrészt pedig nem tesz igazán racionális lépéseket a munkanélküliség orvoslására.
– A kormány ellenzi a robotizálást, holott csakis az ilyen jellegű technológiai fejlesztésekkel tarthat lépést az ország a világgazdasági trendekkel. Emellett az EU által előirányzott környezetkímélő gazdálkodásra sem fordít kellő figyelmet, és a vasúti forgalom fejlesztéséről sem esik szó. Ha az utóbbi lehetőségeit kiaknáznánk, nagyobb lenne az áruforgalom Szerbiában – magyarázta a titkár.
Vasin őgy véli, a válságból való kilépést és a termelés beindítását leginkább rövid és hosszú távú intézkedések kombinációjával lehetne szavatolni. E ponton is szembehelyezkedik a tartományi titkár a kormánnyal, mondván, hogy az állam csakis a rövid távú megoldásokra koncentrál (bér- és nyugdíjcsökkentés). Ezek igaz, hogy megtakarított pénzt hoznak, viszont hosszú távon csökkentik a termelékenységet, és tovább nehezítik az amúgy sem jó helyzetben lévő lakosság életét.
