– Szerbia az IMF minden feltételének eleget tesz, mert ez az ország javára válik – ismételte meg korábbi kijelentését a Raiffeisen Bank által szervezett csütörtöki belgrádi gazdasági tanácskozáson Aleksandar Vučić kormányfő. Az ígéretként hangzó kijelentéshez azonban aggodalmát is kifejezte:
– Van bennem egy kis félelem a közvállalatokért vívott harcban, ugyanis a hosszú évek alatt meggyökeresedett szokásokon változtatni kell, és ez nehezebb feladat lesz, mint korábban gondoltam.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a közvállalatokban a legmagasabbak a fizetések, az átlagfizetés 70-80 ezer dinár, a magánszférában azonban az átlagbér 39 ezer dinár. Ez akkora aránytalanság, amit az állam nem bír el – értékelte Vučić.
– Biztos vagyok-e abban, hogy sikert érünk el a közvállalatokat illetően?– tette fel önmagának a kérdést szónoki fordulatokat gyakran használó kormányfő. – Nem vagyok biztos. Pontosan ezért fogok küzdeni, ahogy csak tudok, minden erőmmel és akaratommal, hogy ezt megvalósítsuk.
Az eddig több százmillió euró állami támogatást felemésztett két nagyvállalatról, a Smederevói Acélművekről és a priboji FAP teherautógyárról elmondta, hogy az állam további szubvenciókkal próbál végleges megoldást találni a két mamutcég számára, és „ezzel befejezettnek tekintik a dolgot”.
– Arra számítok, hogy május végén, de legkésőbb június elején mindkét kohó beinduljon a Smederevói Acélművekben, mert ez 1,2-1,4 százalékos GDP-növekedést eredményezne. Ez az adat arról tanúskodik, hogy milyen gyengén teljesít a szerbiai ipar fennmaradó része.
A Smederevói Acélművek eladása azt jelentené, hogy a jelenlegi visszafogott, 330 ezer tonnás acéltermelés 2,2 millió tonnára növekedhetne, és ez új termelési rekord lenne – jelentette ki Aleksandar Vučić.
A priboji teherautógyárral kapcsolatban elmondta, hogy a jugoszláv ipar egykori büszkeségét a finn SISU cég fogja megvásárolni. Ennek is kimutatható eredménye lesz a GDP-növekedésben. A kormány a veszteségeket felhalmozó kőolaj-feldolgozó és vegyipari cégek ügyének megoldásán is intenzíven munkálkodik. A nagykikindai ecetgyáron (MSK) – a kormányfő elmondása szerint – eddig húszmillió eurót veszített az állam, a pancsovai Azotara műtrágyagyáron 32 millió eurót, a szintén pancsovai Petrohemiján pedig 120 millió eurót.
A pénzügyi szektorban sem rózsás a helyzet. A rossz, behajthatatlan hitelek miatt már több hazai bank jutott csődbe. Ennek oka, hogy a hiteleket pártvonalon osztogatták, olyan teljesen értéktelen biztosítékkal, mint amilyen például a bányameddő.
A kormányfő arra számít, hogy a májusi áradások során elárasztott Tamnava-Nyugat szénbányából a víz kiszivattyúzását február végén befejezik.
Aleksandar Vučić szerint, ha májusban nem lettek volna árvizek, akkor Szerbia most nem lenne recesszióban, de ha az országnak sikerül tartania magát a takarékossági intézkedésekhez, a GDP-növekedés már 2016-ban megvalósulhat. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap 2016-ra a szerbiai gazdaság 1,5 százalékos bővülésére számít, 2017-ben pedig 2 százalékosra. A szerb kormány ennél nagyobb GDP-növekedést remél – tette hozzá a kormányfő.
