Július 25-e körül tervezi a költségvetés módosítását a szerb pénzügyminisztérium. Lazar Krstić szerbiai pénzügyminiszter mindezt a délszláv térségben lévő országok pénzügyminisztereinek és bankkormányzóinak 3. találkozóján jelentette be, amelyet tegnap rendeztek meg a montenegrói Bečićiben.
Krstić ezenkívül a jelenlévő újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy továbbra is kitartanak a szerb kormányfő expozéjában elhangzottak mellett, egyedül az időközben Szerbiát sújtó árvíz miatt kénytelenek egy kis halasztásra. Vagyis sor kerül a közszférában dolgozók személyi jövedelmeinek a lecsökkentésére, s ezt az intézkedést várhatóan ugyanakkor léptetik életbe, amikor a bértáblát is bevezetik. Krstić szerint minden attól függ, hogy az árvíznek milyen hatása volt a költségvetésre, amelynek a felbecslése folyamatban van. A szerb pénzügyminiszter szerint az elkövetkező hetekben változás áll be a jövedéki adó nagyságában és az adóhivatalok munkájában is.
Krstić szerint egyébként az árvizek megmutatták, hogy az árvízvédelem terén érintett országoknak szükséges együttműködniük egymással, ahogyan ezen a téren együtt kell működniük a nemzetközi szervekkel is.
A találkozó résztvevői egyébként egyetértettek abban, hogy a délszláv térség összes állama hasonló gondokkal küzd, az eltérés csupán a megoldandó problémák nagyságában van, a célkitűzések azonosak. Röviden így lehetne összegezni a térség pénzügyminisztereinek és bankkormányzóinak sorrendben harmadik találkozóján elhangzottakat.
A belgrádi NIN hetilap, a Montenegrói Pénzügyminisztérium és a Japan Tobacco International szervezésében megrendezett találkozón Szerbia, Montenegró, Horvátország, Macedónia, Albánia és Koszovó pénzügyminiszterei és bankkormányzói adtak egymásnak találkát a népszerű adriai-tengeri nyaralóhelyen, és több-kevesebb sikerrel próbáltak választ keresni az országaik gazdaságát érintő legégetőbb kérdésekre, mint például a költségvetési konszolidáció a lassú gazdasági fejlődés ellenére, valamint arra, hogy miképpen lehetne megállítani az államadósság növekedését és megakadályozni az államcsőd bekövetkezését, de napirenden szerepelt a szürkegazdaság visszaszorításának a szükségessége is. Az összejövetelen kiderült, hogy az európai uniós tagságot elnyert délszláv államok kivételével egyedül Montenegrónak sikerült valamelyest konszolidálnia a gazdaságát. A rendezvény házigazdája, dr. Radoje Žugić, montenegrói pénzügyminiszter szerint az országnak tavaly sikerült kilábalnia a recesszióból, amikor is a GDP-jük 3,1 százalékkal növekedett. A pénzügyminiszter szerint mindezt az adókból származó bevétel megnövekedésével, illetve a költségvetési hiány csökkentésével sikerült elérniük. Azonban Žugić szerint ahhoz, hogy ez a pozitív törekvés folytatódhasson, elengedhetetlenül szükség van az ország oktatási- és nyugdíjrendszerének, szociális politikájának és az államigazgatásnak a megreformálására.
A Japan Tobacco International (JTI) nevében Goran Pekez szólt az egybegyűlteknek, aki a japán tulajdonban lévő cigarettagyártó cég korporációs és jogi ügyekért felelős igazgatója a Nyugat-Balkánon. Pekez beszédében kiemelte, hogy a dohánytermékek megadóztatásából származó összeg a régióban évente mintegy 2 milliárd eurót tesz ki, s lényeges részét képezi az államok költségvetésének. Pekez egyben figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a cigaretta és más dohánytermékek illegális kereskedelme veszélyezteti a jövedéki adóból származó jövedelmet. A JTI regionális vezetője szerint ez a nyugat-balkáni országokban az össz piac hat százalékát teszi ki, s mintegy 6 milliárd szál cigarettáról van szó. Pekez egyben támogatásáról biztosította a szerb kormánynak az illegális cigarettakereskedelem érdekében tett intézkedéseit, és kiemelte a pénzügyminisztériumnak a közpénz megvédésének terén kifejtett törekvéseit is.
