A kelet-ukrajnai, szénben gazdag Donbasz régió Kijev számára fontos bevételforrás. Az itt működő cégek az orosz hadiipar és űrkutatási szektor első számú beszállítói. A Deutsche Welle szerint kilátástalan helyzetbe kerülhet az ukrán gazdaság, ha Krímhez hasonlóan orosz közreműködéssel ez a régió is elszakadna Ukrajnától.
A Donbasz térség Ukrajna ipari központja. A szénben gazdag térség az ország számára az egyik legfontosabb gazdasági terület. Moszkvának pedig nemcsak azért jelenthet sokat a szóban forgó régió, mert a valamikori Szovjetunió ipari fellegvára volt, hanem azért is, mert az itt található cégek meghatározó üzletpartnerei az orosz hadászati és űrkutatási ágazatoknak.
A német Deutsche Welle arról számol be, hogy az ukrán iparközpont hasonló sorsra juthat, mint a Krími félsziget. Ebben a térségben található Európa negyedik legnagyobb szénbányája, amely egészen az orosz területekig húzódik, széntartalékait pedig 10 milliárd tonnára becsülik.
A régióban helyezkedik el Donyeck megye is, amely annak ellenére, hogy mindössze öt százalékát teszi ki Ukrajna területének, az országnak a bruttó hazai termék 20 százalékát és az ukrán export negyedét adja.
Az impozáns számadatok ellenére többen is úgy vélekednek, hogy a szóban forgó régió és iparvárosa gyakorlatilag csak veszteséget termelne Oroszországnak. Így nyilatkozott Szerhij Taruta, a régió kormányzója, aki szerint az állam szubvencionálja a térség gazdaságát, hogy az talpon maradhasson. Hasonlóan vélekedik Ewald Böhlke, a Berthold Beitz Központ igazgatója is, aki megjegyezte, hogy a donyecki szénbánya a nyolcvanas évek óta csak veszteséget termel. Mesterséges módszerek mentették meg eddig a csődtől, és csakis szociális jellegű okoknál fogva működtetik ma is. Ebből kifolyólag is feltehető a kérdés, hogy miért lenne szüksége az orosz kormánynak egy olyan térségre, amelynek felvirágoztatására pluszköltségeket kéne áldoznia?
A Deutsche Welle szerint Moszkvában újjáéledtek a birodalmi törekvések, s ehhez a Donbasz régiónak, az egykori szovjet állam ipari központjának a megszerzése jelképes értékkel bírna. Emellett szól még az az említett tény is, hogy az ukrán térség legfontosabb üzletpartnerei az orosz hadászati és űrkutatási központok.
Pontosan ezek miatt tételezhető fel az orosz szándék. Amikor a kijevi átmeneti kormány bejelentette, hogy megszakítja Oroszországgal hadi jellegű együttműködését, Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az orosz hadiiparnak függetlenítenie kell magát a a külföldről érkező készletektől.
Ezen a ponton kell megjegyezni azt, hogy az orosz hadsereg 12 különböző fajta interkontinentális ballisztikus rakétáját és alkatrészeit a Donbasz régió Dnyepropetrovszk városában gyártják. Szintén ebben a régióbán gyártják az orosz tankok építésére szolgáló acélt, valamint a legtöbb orosz hadi helikopter is innen kapja a motorját.
A másik nagy probléma, amely miatt az illetékesek úgy vélik, hogy gondot okozhat Donbasz kérdése az, hogy a kelet-ukrajnai hadiipar az orosz hadászati elvárásokra és sztenderdekre szakosodott, így egy új piac meghódítása nem lenne számára könnyű feladat.
Annak ellenére, hogy a Donbasz régió, illetve a benne található Donyeck térség komoly állami támogatásra szorul, fontos gazdasági tényező a csőd szélén álló Ukrajna számára.
Ewald Böhlke szerint ha Donbaszban megerősödik a szeparatista mozgalom, és a terület leszakad Ukrajnáról, ezt az ukrán gazdaság képtelen lesz túlélni.
