A szerbiai vállalati szektor csődbe jutott, a hatalom, a gazdaság és a szerb központi bank képviselőinek pedig nincs semmilyen elképzelése arról, hogy miként vehetnék fel a harcot ezzel a problémával – véli Vladimir Gligorov, a bécsi nemzetközi WIIW kelet-európai intézet munkatársa. A Kis- és Középvállalkozások Gazdasági Kamarájának közgyűlésén felszólaló közgazdász szerint ez a helyzet a rossz hitelek rendkívül magas aránya miatt következett be, a bankok emiatt egyre kevésbé hajlandók hiteleket nyújtani, de a másik oldalról is kicsi a hitelfelvételi igény. Ebből a ördögi körből Gligorov szerint csak úgy lehetne kikerülni, ha a fizetésképtelen vállalatokban elkezdődne a csődeljárás.
Miodrag Zec közgazdász szerint Szerbia még csak a rendszerváltás első fázisában tart. „A hatalom elismerte, hogy összeomlott az állam, fenntartása túl drága, rossz a munkatörvény... Csakhogy semmilyen megoldás nincs a láthatáron.” Zec szerint végre el kell döntenünk, hogy liberális vagy szociális államberendezkedést akarunk. „Liberális államot akarunk, amikor az adókat kell fizetni, és szociálisat, amikor gyógykezeltetnünk kell magunkat” – mutatott rá az ellentmondásra a közgazdász.
Milan Knežević, a Kis- és Középvállalkozások Gazdasági Kamarájának elnöke kijelentette, a megalakuló kormánytól azt követelik, hogy olyan törvényeket hozzon, amelyek a piacon egyenlő feltételeket szavatolnak az összes szerbiai vállalatnak. Abba kell hagyni a kivételezett cégek állami támogatásának gyakorlatát.
Knežević szerint az ország azért került ebben a nehéz gazdasági helyzetbe, mert a politikai „ragadozók” évekig kipumpálták a pénzt a gazdaságból, miközben eladósították az államot. „Most abban a helyzetben vagyunk, hogy a feldolgozóiparban az össztermék 98 százalékát a hitelek visszafizetésére kell fordítani, 150 ezer vállalkozás folyószámlája tartósan vagy ideiglenesen zárolva van, és 32 ezer cégnek nagyobb a vesztesége, mint amekkora a cég becsült értéke” – ecsetelte Knežević.
