Új vezető a múzeum élén

Jelentős irányváltás nélkül, a meglévő szakmai alapokra építve folytatná munkáját a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ városi múzeumának új vezetője. A kiállítások és az egyéb programok megmaradnak, sőt bővülnek is, miközben a háttérben komoly kihívásokkal kénytelen szembenézni, amelyek érintik a múzeum fenntartásának személyi és infrastrukturális feltételeit is. A cél a gyűjtemények feldolgozásának fölgyorsítása, egyúttal olyan állapotok megteremtése, amelyek hosszú távon is biztosítják a múzeumi munka folytonosságát.
Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutatót, muzeológust, aki évtizedek óta az intézmény munkatársa, a közelmúltban nevezték ki az intézmény élére. Az új múzeumvezetőt terveiről, céljairól és a múzeum jelenlegi helyzetéről kérdeztük.
n Mi az, amit megtart az eddigi irányokból, és milyen változásokra lehet számítani?
– Nagyon nagy változásokra nem kell számítani, hiszen továbbra is folytatódik az alaptevékenységünk. Ami számunkra fontos, hogy minden szakgyűjteménnyel kapcsolatban működjenek a dolgok, haladjon a munka. Ahogy eddig, úgy ezután is van néprajzi gyűjtemény és művészettörténet, illetve van régészet, történelem és biológiai gyűjtemény is. Már évek óta nincsen régészünk, pontosabban csak egy nagyon rövid ideig volt, ezért a régészettel kapcsolatban mindig szakmai segítséget kell kérnünk. Ez annyit jelent, hogy amikor ásatások folynak a község területén, akkor a szabadkai vagy az óbecsei régészek végzik el a régészeti munkát.
Ami az éves programot illeti, szeretném, ha ugyanúgy mennének a dolgok, mint eddig, például megrendezzük a Múzeumok Éjszakáját, a művésztelepet, teret adunk a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium tanárainak és diákjainak a bemutatkozásra. A már bejáródott kiállítások, amelyek az utóbbi időben megvalósulnak, továbbra is megmaradnak.
Szeretném, ha azok a látogatók, akik megnézik az állandó és a tematikus kiállításainkat, olyan pluszt kapnának, ami miatt újra betérnek majd a múzeumba. A Múzeumok Éjszakáján például idén két kiállítást is kínálunk, egyik a gyermekjátékszerekről szól, a másik pedig Szabados Gábor portréfestő kiállítása. A múzeumok világnapján egész napos programot kínálunk majd a gyerekek és a családok számára. Tehát nemcsak múzeumpedagógiai foglalkozásaink lesznek, hanem az egész család számára érdekes programokat szeretnénk felmutatni. Az egész évet végig fogja kísérni, hogy a kiállításainkhoz kapcsolódóan nyújtunk programokat a látogatóknak.
n Jelenleg milyen szakemberek dolgoznak a múzeumban?
– Van néprajzkutató, művészettörténész, múzeumpedagógus, restaurátor, illetve könyvtáros, valamint teremőr és takarító. Valójában egy történész és egy régész kellene még ahhoz, hogy teljes legyen a múzeumi munka. Ez egy komplex múzeum, az állandó kiállításunk is ezt tükrözi. A néprajzi kiállításunk állandóan látogatható, és bár most sajnos a régészet egy részét a mamutcsontokkal nem lehet látogatni a terem állapota miatt, de a történelmi rész, a zentai csata és a galéria jelenleg is nyitva van. A hiányzó régész pótlására egyelőre biztosan nem tudunk szakembert fölvenni, erre nincs és mostanában nem is lesz kiírva pályázat. Ellenben a történész kolléga nyugdíjazásával ez a hely megüresedett. Bár a pozíciót fölfüggesztették, de nem szüntették meg, így amint lesz rá lehetőség, meg fogjuk nyitni a pályázatot. De hogy mikor, az nem tőlünk függ, hanem az önkormányzattól.
n A múzeum épülete milyen állapotban van?
– A földszinti rész rossz állapotban van, szigetelést igényelne az egész épület. Régi épületről van szó, amin az újrameszelés meg a tatarozás már nem sokat segít. Nagyon nagy beruházásra lenne szükség, amit egyetlen pályázatból nem is lehetne megvalósítani. Bízom benne, hogy amint megoldódik az épület jogviszonyának rendezése, a fölújítás is megvalósulhat. A raktárainkban is áldatlan körülmények uralkodnak, hiszen már betöltöttük a raktárhelyiségeinket befogadott tárgyakkal, viszont nem adottak a feltételek a tárgyak megfelelő tárolásához. Emiatt itt is nagy befektetésekre lenne szükség. Megoldás lenne, ha találnánk külső raktárhelyiséget, de ez sem egyszerű. A kaszárnyában már tárolunk néhány régi tárgyat, de az messze van, és nehezen megoldható ezeknek a tárgyaknak a feldolgozása. Ez pedig fontos szempont, mivel sürgősen digitalizálnunk kell a tárgyainkat. 
n Kikkel működik együtt a múzeum?
– A múzeumunk sok intézménnyel és civil szervezettel működött együtt eddig, és ez ezután sem változik. A Múzeumok Éjszakáján például minden évben bekapcsoljuk a Gyermekbarátok Egyesületét és a Rozetta Kézműves Társaság tagjait. A művelődési egyesületek közül azokkal dolgozunk együtt, akik kultúrával foglalkoznak, ahol találunk valamiféle kapcsolódási pontot a múzeumi tevékenységgel.
n Múzeumvezetőként mi a legfontosabb cél, amit az elkövetkező néhány évben el szeretne érni?
– Elsősorban az, hogy haladjon a tárgyföldolgozás, és megoldódjon a raktározás kérdése. A cél az, hogy olyan állapotba kerüljenek a gyűjteményeink és a tárgyaink, hogy az utánunk jövő szakembereknek ne a nulláról kelljen kezdeniük a munkát, hanem folytathassák ott, ahol majd mi abbahagyjuk. A kerámia már megfelelő szinten van, de a textilekkel például rosszul állunk, ezért erre mindenképpen szeretnék hangsúlyt fektetni. A cél az, hogy minél áttekinthetőbb legyen a gyűjtemény. Most dobozokban, rossz körülmények között tároljuk a textileket, amin mindenképpen változtatni kell, és fémtárolókba kell őket áthelyezni. A tárolás alapvető fontosságú, hiszen ha nem oldjuk meg hamarosan, akkor sok tárgyunk olyan rossz állapotba kerül, hogy már fotózni sem lehet majd a digitalizáláshoz.
n Hogyan zajlik a digitalizáció?
– Jó pár éve zajlik az adatfeldolgozás, az általános néprajzi anyag feldolgozása megindult, idén fog sorra kerülni a művészettörténet és a Székely Tibor-hagyaték. A fényképgyűjtemény digitalizálása is folyamatban van, ezzel már elég jól állunk. A digitalizáció azért fontos, mert így egységesen jegyezzük föl a tárgyak adatait, amelyeket fotókkal együtt beviszünk egy számítógépes rendszerbe. Ez a rendszer nem a nyilvánosságnak szól, hanem a szakemberek számára készült: általa hozzáférhetünk más múzeumok gyűjteményeihez, és ők is a miénkhez.

Perpauer Attila, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ megbízott igazgatója elmondta, hogy az intézmény városi múzeuma Nagy Abonyi Ágnes személyében egy talpraesett, szakmailag kiváló múzeumvezetőt kapott, aki elődje, Pejin Attila történész hagyományát folytatva a szakmaiság megtartása mellett nagy lendülettel fogott bele a munkába, és friss, kreatív, előremutató ötletekkel állt elő.
A múzeum épületéről beszélve kifejtette, hogy az két részből áll. A galériával nincsenek tulajdonjogi problémák, a múzeum jogviszonyának rendezése pedig folyamatban van. Jelenleg a püspökség és egy régi nyomda tulajdonában van, de dolgoznak rajta, hogy a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központhoz kerüljön. Hozzátette, hogy a raktározással kapcsolatban az jelenti a problémát, hogy óriási mértékű hagyaték halmozódott fel, amelynek a tárolására nincs elég helyük. Az önkormányzattal azonban dolgoznak rajta, hogy új raktárhelyiséget kapjon a múzeum, mégpedig valószínűleg a volt iskolaközpont épületében.