A turisták nem félnek a kánikulától

A koronavírus-világjárvány elcsendesedésével óriási tömegek indultak nyaralni az idén. Az utazási irodák azonban komoly kihívással találták magukat szembe az utóbbi napokban. Az éghajlatváltozás miatt néhol olyan hőség uralkodik, ami miatt még az utazási programokat is módosítani kell. Másutt viszont az árvizek vagy épp az erdőtüzek, hatalmas kiterjedésű füstfelhők okoznak gondot helybelieknek és az idegeneknek.

Athénban néhány napja korlátozták az Akropolisz látogatási idejét, ami az odazarándokló külföldiek körében elégedetlenséget váltott ki. Pedig az illetékesek éppen a vendégek egészségének védelmében vezettek be szigorítást, hiszen az utóbbi időben több turista is rosszul lett, miközben a hosszú sorban arra várt, hogy feljuthasson a legnépszerűbb athéni nevezetességre, s ott megnézze az ókori görög építészet csodájának tartott Parthenont.

Nem sokkal jobb a helyzet Görögország más térségeiben sem, sőt Cipruson, Spanyolországban, Olaszországban, Horvátországban is tombol a kánikula, új hőmérsékleti rekordok születnek. Hőguta miatt ezekben az országokban egyre több helybelit és turistát kell ellátni, rosszabb esetben kórházba vinni.

A szakemberek sok furcsaságot láttak már, de ekkora hőséggel korábban talán még nem is találkoztak Dél-Európában, ahol az utóbbi időben egyre melegebbek a nyarak.

A legújabb hőséghullám és a miatta elrendelt riadók, óvintézkedések azonban nem rettentik el az utazni vágyókat, a szállásfoglalásokat ugyanis csak nagyon kevesen mondják le. Az utazási irodák szerint a last minute helyek is pillanatok alatt elkelnek.

A turisták azonban nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a helyi hatóságok óvintézkedései miatt egyre gyakrabban kell átszervezni a programokat, nyugtatni, vigasztalni az emiatt türelmetlen turistáikat. Emellett az eredetitől eltérő, de az alkalomhoz illő új programokat kell szervezni számukra, hogy ne érezzék magukat megfosztva az élményektől. A fogadó országokban, amelyek részben az odalátogató külföldiekből élnek, naprakész és friss tájékoztatásról, folyamatosan friss időjárási helyzetjelentésekről is gondoskodni kell (a médiának, illetve az illetékeseknek). Az egészségügyi kockázatok csökkentése végett mindezt konkrét ötletekkel, figyelmeztetésekkel és tanácsokkal is ki kell egészíteni.

A legutóbbi felmérések arra utalnak, hogy a turistákat szinte semmi sem állíthatja meg, s immár szinte biztos, hogy Németországból rekordszámban utaznak külföldre nyaralni. A hamburgi BAT intézet szerint a német állampolgárok 60 százaléka már januárban tervezett legalább ötnapos nyári utazást. Ha ez valóban így is lesz, márpedig minden jel arra utal, hogy nem gondolták meg magukat, a németországi polgárok utazási gyakorisága ebben az évben meghaladhatja a koronavírus-járvány előtti szintet. Egy részük továbbra is a belföldi pihenést, kikapcsolódást részesíti előnyben, ám a többség inkább külföldön nyaral(na), elsősorban valamelyik mediterrán országban.

Európa az idén nagyon népszerű az amerikai turisták körében is. Olyannyira, hogy a kontinensnek valóságos áradattal kell szembenéznie a nyáron, de talán utána is. Az Allianz biztosítótársaság arra számít, hogy a nyáron 55 százalékkal többen érkeznek az Egyesült Államokból, mint tavaly.

Orosz turistákkal azonban alig lehet találkozni Európában. Az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt több uniós tagállam már 2022-ben megszigorította s azóta is korlátozza az orosz állampolgárok beutazását. Néhány EU-ország pedig teljesen felfüggesztette számukra a vízumkiadást.

Az Oroszországi Utazásszervezők Szövetsége (ATOR) úgy tudja, hogy már tavaly 84 százalékkal kevesebb orosz turista látogatott az EU valamelyik országába, mint a háború előtt. Becslések szerint az idén sem lehet változásra számítani.

Az utazástól – a korlátozások mellett – a többszörösére drágult repülőjegyek is eltérítik az orosz állampolgárokat. Ezért várhatóan inkább Törökországba mennek, vagy egyik-másik közel-keleti idegenforgalmi központba.

A világ más tájain is várható a tömegturizmus fellendülése. Erre már 2022-ben is több jel utalt.

Már tavaly is több mint 900 millióan utaztak külföldre turisztikai célból, vagyis kétszer annyian, mint 2021-ben, amikor a koronavírus-járvány még javában tombolt. Az ENSZ turisztikai szervezete (UNWTO) szerint a 900 millió turista azonban csak a járvány előtti éves (2019-es) szint 63 százalékát érte el. Európában azonban ennél sokkal nagyobb arányban (80 százalékban) javult az idegenforgalom az utasszámok alapján. A Közel-Keleten pedig már 83 százalékban.

Az UNWTO arra számít, hogy ebben az évben világszerte 80–95 százalékra állhat vissza a turizmus a járvány előtti szinthez képest. Európában és a Közel-Keleten az utasszámok pedig már elérhetik a 2019-es szintet.

Persze ez nem jelenti azt, hogy minden visszazökken a régi kerékvágásba. Nagyon is elképzelhető ugyanis, hogy a turisták rövidebb ideig vakációznak, pihennek. Sőt az is eléggé valószínű, hogy kevesebbet költenek, jobban megnézik, mire adják a pénzüket, s egy részük alacsonyabb színvonalú szállást is választhat.