A válságból való kilábalás biztató jeleit mutatja az európai gazdaság – közölte az Európai Bizottság az Európai Unió (EU) tagállamainak gazdasági teljesítményét előrejelző, kedden megjelent prognózisához fűzött megjegyzésében.
A 2013 első negyedévében tapasztalt csökkenés után a második negyedévben ismét nőtt az európai gazdasági teljesítménye, és az év hátralévő részében is nőni fog a GDP reálértéke – írta a 160 oldalas jelentést összegezve a brüsszeli testület. A mellékelt táblázatokból kiderül: az Európai Bizottság számításai szerint 2013 egészében zéró lesz a 28 EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése. Az euróövezetben 0,4 százalékos visszaeséssel számolnak. Jövőre 1,1 százalékos, 2015-ben pedig 1,7 százalékos növekedésre számítanak a monetáris unióban.
Az előrejelzés szerint 2013-ban még csökkennek a beruházások, valamint nő a munkanélküliség és az államadósságok átlaga, de 2014-ben már növekedni fognak a beruházások és a GDP, megáll a munkanélküliség növekedése, és jelentősen lelassul a GDP-arányos államadósság gyarapodása.
Magyarországon az idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1 százalékos növekedését jósolja az Európai Bizottság kedden közzétett átfogó őszi gazdasági előrejelzésében.
FORDULÓPONTHOZ ÉRKEZTÜNK
Fordulóponthoz ért az európai gazdaság, az elvégzett strukturális reformok megteremtették a gazdasági növekedés alapját – jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kedden Brüsszelben.
Az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentős strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belső kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja – közölte a finn biztos, ismertetve az Európai Bizottság rendszeres gazdasági-pénzügyi előrejelzéseinek idei harmadik, őszi fejezetét.
Olli Rehn ugyanakkor hozzátette: „túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk; a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, ezért tovább kell dolgoznunk az európai gazdaság korszerűsítésén, a fenntartható növekedésért és új munkahelyek teremtéséért”.
Az őszi prognózis kiadását követő sajtótájékoztatón Olli Rehn bejelentette, hogy a bizottság egy hét múlva teszi közzé az egyes országok költségvetéseiről az előrejelzés alapján alkotott véleményét.
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa tájékoztatójában elmondta, hogy alapvetően három tényező segítette az euróövezetet és az Európai Uniót gazdasági helyzetének javulásához: a belső kereslet növekedése, beleértve a beruházások növekedését, az export növekedése, valamint a globális gazdasági környezet alakulása. Az utóbbi azonban a feltörekvő térségek gazdasági növekedési ütemének lassulása miatt kevésbé kedvezően hat az európai gazdaságra, mint a korábbi években.
Az európai gazdasági növekedés külső kockázatai tehát erősödtek, és ezt a feltörekvő térségek lassuló növekedési üteme mellett az Egyesült Államokban az adósságplafon kérdésében kialakult politikai szembenállás is súlyosbította – mutatott rá beszámolójában Olli Rehn.
Az európai és euróövezeti infláció csökkent az idén, elsősorban a fogyasztói árak és a gyenge kereslet miatti alacsony nyomás következtében. A deflációs kockázat azonban elenyésző, a maginfláció 2014-ben és 2015-ben 1,5 százalék körül stabilizálódhat – jelezte a finn biztos.
MAGYARORSZÁGON IS JAVULÓ KILÁTÁSOK
A magyar költségvetési hiány az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény számításai szerint ebben az évben a GDP 2,9, 2014-ben kereken 3, az azt követő esztendőben pedig 2,7 százaléka lesz. Az államadósság szintje minimális mértékben csökken: 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százaléknak felel majd meg a brüsszeli előrejelzés szerint.
A foglalkoztatottak száma – olvasható a prognózisban – ebben az évben 0,1, 2014-ben 0,8, 2015-ben pedig 0,5 százalékkal bővül, miközben a munkanélküliségi ráta ezekben az években elérheti a 11, 10,4, illetve 10,1 százalékot. Az infláció 2013-ban 2,1, 2014-ben 2,2, 2015-ben pedig 3 százalékos lesz – jósolják Brüsszelben.
A Magyarországról szóló szöveges értékelésben az olvasható, hogy a gazdaságban a 2012-es recesszió után ez év elején megfordult a tendencia, és főként a mezőgazdaságban, de más szektorokban is élénkülés volt tapasztalható. Az Európai Bizottság szerint az enyhe GDP-növekedés trendje tovább folytatódhat.
„A növekedés fő hajtóerejének a hazai kereslet ígérkezik” – állapítja meg az uniós testület, megjegyezve azt is, hogy szintén javulás várható a külső keresletben, illetve az újonnan teremtett gépipari kapacitásokban. A belső helyzetet Brüsszel szerint az fogja jellemezni, hogy – részben a szabályozott árcsökkentések miatt – növekszik az elkölthető jövedelem, és ez pozitívan hat a lakossági fogyasztás növekedésére, bár a munkanélküliség magas szintje és a folytatódó forrásszűke kordában tartja a költekezést.
Az Európai Bizottság prognózisa szerint Magyarországon – elsősorban az uniós alapok felhasználásának köszönhetően, a kormányzati beruházások erőteljes növekedése révén – várhatóan megáll a beruházások meredek csökkenése. A vállalati beruházások alakulása előreláthatólag negatív marad, amiben a hitelezés további csökkenése és az ingatlanpiac gyengesége tükröződik.
A munkaerőpiacot illetően a brüsszeli áttekintés megállapítja, hogy a foglalkoztatási adatok javulásának fő forrása továbbra is a közmunkaprogram, és a belföldi vállalkozói szektorban nagyrészt tovább stagnál a foglalkoztatás.
Az infláció 2013 harmadik negyedében a történelmi mélypontnak számító 1,6 százalékra süllyedt – állapítja meg a brüsszeli elemzés. Ez az Európai Bizottság szerint nagyrészt az energia- és más rezsiköltségek több lépcsőben megvalósított szabályozott csökkentéséből ered, de az infláció egyébként is csökkent, és az áremelkedés várhatóan továbbra is mérsékelt marad.
A deficitprognózissal kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy az Európai Bizottság pénzügyi tranzakcióként veszi figyelembe a takarékszövetkezetek esetében tervezett tőkeinjekciót, amely a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ezt a kategorizálást még meg kell erősítenie az Eurostatnak, az EU központi statisztikai hivatalának.
A 2014-re prognosztizált 3 százalékos költségvetési deficit azért magasabb egy hajszállal az idei 2,9 százaléknál, mert tükrözi a közoktatási szektorban tervezett béremelést, a korábban bevezetett egyszerűsített vállalkozási adók növekvő fiskális következményét, valamint a családi adókedvezmények kiterjesztését. Ezeket az elemeket Brüsszel szerint részben ellensúlyozza – a gazdasági talpra állásból következő kedvező hatások mellett – a bérek nominális befagyasztása a közszféra nagy részében, az útdíjakból befolyó bevétel növekedése, illetve az adóügyi igazgatás javítása.
