A szerb kormány kedden bemutatta gazdasági intézkedéseit, amelyek a teljes csődtől hivatottak megmenteni az országot. A csomag hat intézkedést tartalmaz: a szolidáris adó bevezetésével csökkentik a közalkalmazottak béreire elkülönített pénzt, az alacsonyabb áfakulcsot nyolc százalékról tízre emelik, átszervezik a közvállalatokat, az állami szervek és intézmények a jövőben olcsóbb árut, illetve szolgáltatást, az állam pedig kedvezőbb feltételű hiteleket vesz majd igénybe, valamint pozitívan változtatják meg a szerbiai üzleti klímát, hogy minél több külföldi beruházót vonzzanak az országba.
Lazar Krstić pénzügyminiszter elmondása szerint ez az intézkedés nagyjából 660 000–700 000 közalkalmazottat érint majd (Fotó: Beta)
A következő évtől az állami alkalmazottaknak szolidáris adót kell fizetniük: a 60 ezer és 100 ezer dinár közötti összeget hazavivő alkalmazottak bérét 20 százalékkal fogják megadóztatni, a 100 ezer dinárnál nagyobb béreket pedig 25 százalékkal. A szolidáris adót nem a fizetés teljes összegére számolják, hanem arra az összegre, amennyivel az nagyobb a 60 ezer, illetve 100 ezer dinárnál. Így mondjuk annak a közalkalmazottnak, aki havi nettó 70 ezer dinárt keres, 2014 januárjától 68 ezer dinárt utalnak át számlájára, annak pedig, aki 120 ezer dinárt keres, 115 ezer dinárt fognak átutalni. A jelenlegi számítások szerint az állam így nagyjából 100–150 millió eurót takaríthat meg.
Lazar Krstić pénzügyminiszter elmondása szerint ez az intézkedés nagyjából 660 000–700 000 közalkalmazottat érint majd. A pénzügyi szektor vezetője azt mondta: elszörnyedt, amikor kiderült, hogy senki nem ismeri pontosan a közalkalmazottak pontos számát. A szerbiai közszférában mintegy tíz százalékkal dolgoznak többen, mint a régió többi országában, bérük pedig megközelítőleg 30 százalékkal nagyobb, mint a szerbiai magánszektorban dolgozóké.
A pénzügyminiszter elmondása szerint a legnagyobb megtakarítást az állami támogatások csökkentése jelenti majd. A régió országaihoz viszonyítva Szerbia legalább kétszer annyi támogatást ad közvállalatainak.
Lazar Krstić pénzügyminiszter közölte: fenntarthatatlan az állami vállalatok ilyen jellegű állami támogatása, ezért be kell fejezni a 179 közvállalat magánosítását, a legnagyobb vállalatokat pedig át kell szervezni. Az sem mellékes, hogy a támogatások rendszere igencsak átláthatatlan és megtörténik, hogy az összegek a politikai rendszerekhez közel állóknál végzik, fogalmazott Krstić, aki szerint az Európai Unió felé haladó Szerbia egyedül a mezőgazdaságot és a vasutat támogathatja. A támogatások csökkentésével a következő négy évben nagyjából 300 millió eurót takaríthat meg Szerbia.
– A létfenntartáshoz nélkülözhető termékek esetében az alacsonyabb áfakulcsot nyolc százalékról tízre emeljük. Ennek mentén jelentős költségvetési bevételre tesz szert az állam, az átlagos fogyasztói kosár viszont 65 ezer dinárról csupán nagyjából 65 450 dinárra fog emelkedni. A szürkegazdaságot szigorúbb terepi ellenőrzéssel kívánjuk felszámolni, bevezetjük a kiadott számlák online ellenőrzését és egységes elektronikus űrlapokat is bevezetünk. Az Adóhivatalnak átfogó átalakításra kell számítania. Szerbiának bilaterális és diplomáciai kapcsolatainak erősítésével kell megkísérelnie olcsóbb nemzetközi hitelekhez jutnia. Mindenféleképpen jobbá tesszük az üzleti klímát, hogy az ország minél vonzóbbá váljon a külföldi beruházók számára. Ehhez módosítani kell majd a munkaügyi törvényt, valamint más szellemben kell hozzáállni az infrastrukturális befektetésekhez és Szerbia népszerűsítéséhez. Nagyon fontos, hogy egyszerűbbé váljon az építkezési engedélyek kiadása. A Pénzügyminisztérium módosítani fogja az engedélyek után fizetendő illetékeket szabályozó előírásokat. A most bemutatott intézkedésekkel elismerjük, hogy betegek vagyunk és megkezdjük a terápiát, vagyis a gyógyulást – foglalta össze Krstić a szerb kormány nyilvános ülésén.
Az alacsonyabb áfakulcs növelése nagyjából évi 200 millió eurót hozhat az államkasszába, a szürkegazdaság felszámolása pedig évi 150 millió eurót. Az olcsóbb nemzetközi hitelek igénylése a következő három évben 150 millió euró megtakarítást jelenthet.
A pénzügyminiszter számításai szerint az intézkedések hatását 2015-ben érezzük majd meg. A rendszerbeni reformokról jövőre kezd részletes párbeszédet a kormány.
A következő évben az állam az eddigiekhez képest 50 százalékkal nagyobb összeget fordít majd a polgárok legszegényebb rétegének a támogatására. Az állami hivatalokban 2014-ben megkezdik a reformfolyamatot: a lelkiismeretes alkalmazottak jutalmazásra, a felelőtlenek pedig büntetésre számíthatnak. Krstić bejelentette, hogy a nyugdíjrendszer reformja sem maradhat el. A cél, hogy 2020-ban a férfiak számára 65 év legyen a nyugdíjkorhatár, a nők számára pedig 63 év. Azt is meg kellene fontolni, hogy a korábban nyugdíjba vonulók büntetés fizetésére kényszerüljenek, mondta Krstić, hozzátéve: a bemutatott intézkedések nélkül Szerbia legkésőbb két éven belül csődbe jutott volna.
– A költségvetési hiány a GDP 4,7 százalékát teszi ki, a Nemzetközi Valutalap számításai szerint viszont nagyjából 8 százalékos a hiány. Szerbia közadóssága a GDP 58–60 százalékát teszi ki. Hatalmas probléma, hogy a szerb kormány az elmúlt néhány évben folyamatosan kezességet vállalt a közvállalatok tartozásáért, miközben világos volt, hogy ezek nem tudják megtéríteni a tartozásokat. Így az államnak a költségvetésből kellett fizetnie a kamatokat. Ezek miatt a kamatok miatt a következő három évet nagyjából 200–400 millió euró hiánnyal fogjuk kezdeni. 2008-tól kezdve a kormány sajnos nem hozott kellőképpen bátor politikai és gazdasági intézkedéseket, a költségvetési politika pedig átláthatatlan és felelőtlen volt. Itt az ideje tiszta lapot kezdeni – értékelte Krstić, aki azt is elmondta, hogy az idei pótköltségvetésben meghatározott összeghez képest a bevételek nagyjából 20 milliárd dinárral lesznek kisebbek. Ennek mentén a kiadásokat is csökkenteni kell, viszont az, hogy ez sikerül-e, novemberben derül majd ki, fejtette ki a miniszter.
EGYSÉGES KORMÁNY A TALPONMARADÁSÉRT
Ezt valakinek végre meg kellett tennie, hiszen ez a legjobb a nép és az ország számára, fejtette ki Ivica Dačić kormányfő az ülést követően, majd közölte: az intézkedések mögött nemcsak a pénzügyminiszter, hanem az egész kormány ott áll. A válság remélhetőleg megszűnik, ez pedig pozitív hatással lesz a szerb gazdaságra, emelte ki Dačić, majd arról biztosított mindenkit, hogy a megszorító intézkedéseket nem kell hosszú évekig alkalmazni. Gazdasági szempontból Szerbia felélte a jövőjét – fogalmazott a miniszterelnök.
Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes pedig Krstić, illetve a bemutatott gazdasági intézkedések támogatására kért mindenkit.
– Jómagam Krstić minden egyes szavát támogatom. A pénzügyminiszter szakemberként fogalmazta meg elképzeléseit, mindenféle politikai befolyás nélkül. Minden egyes szava fontos a szerb gazdaság megmentésének szempontjából. Másként egyszerűen nem maradhattunk volna talpon. Krstić intézkedései nagyobb és több ütést mértek a kormányra, mint bárki más az utóbbi néhány évben. Görögországgal és Argentínával ellenben Szerbia nem számíthatott volna külföldi segítségre. Elkeserítenek az előző államhatalom képviselői, hiszen ők okolhatók azért, hogy ma nem tudjuk, hányan dolgoznak a közszférában. Csökkenteni kell a szolgálati utazások számát. A belügyminiszter munkatársai úgy viselkednek, mintha mindannyian Ivica Dačić kormányfő és belügyminiszter lennének: az egyik Koreába utazna, a másik Litvániába, de fogalmunk sincsen, hogy miért. Remélem, hogy intézkedéseinket a Szerbiai Költségvetési Tanács is támogatni fogja. Ugyanakkor hiszem: azok is boldogabbak lesznek 2015-ben, akik ma esetleg kritizálják az intézkedéscsomagot – fogalmazott a kormányülésen Vučić.
AZ INTÉZKEDÉSEK NEM VALÓSAK
A Liberális Demokrata Párt elnöke, Čedomir Jovanović közölte, az intézkedések a kormány tehetetlenségét, céltalanságát és felelőtlenségét tükrözik. Jovanović egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását követeli, hogy az intézkedéscsomagot a képviselők is megvitathassák. Nincsen rendjén, hogy Krstić nem egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, vagy a szakszervezetekkel és a munkaadókkal, véli a liberálisok első embere, aki csalódott, hogy a kormány intézkedései közül egyetlen egy sem vonatkozik a foglalkoztatottság növelésére. Krstić Mlađan Dinkić lépésit ismétli, értékelte Jovanović.
– Szerbiának a nyugdíjrendszer reformjára, a közszféra átalakítására, a vállalatok pártmentesítésére és a menedzsment leváltására van szüksége. Nem értem, hogy az állam miért nem adóztatja meg különadóval a monopolhelyzetet élvező vállalatokat? Az sem logikus, hogy a szolidáris adóval csökkentik a közalkalmazottak bérét, hiszen a társadalom azon rétegéről van szó, amely költ is, így tartva fenn a munkahelyeket. Ezek az intézkedések nem adhatnak választ a hatalmas költségvetési hiányra, főleg nem így, hogy Szerbia nem termel eleget – sorolta az LDP érveit Jovanović.
Hasonló véleményen van Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnöke is, aki kijelentette: a kormánynak nincsen egyértelmű terve, hogy miként húzhatná ki az országot a válságból. A DP elnöke szerint
nincsen rendjén, hogy a polgárokat terhelné a kormány. A bemutatott intézkedések nem segíthetnek érdemben a gazdaságon, sőt, csökkenteni fogják a gazdasági növekedést, nyilatkozta Đilas.
JÓ, DE NEM ELÉG
A szakszervezetek úgyszintén elégedetlenek a bemutatott javaslatokkal. Úgy vélik, hogy az intézkedések a társadalom leghátrányosabb körülmények között élő rétegét terhelik majd.
A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége (SSSS) nem tartja fejlesztési jellegűnek az intézkedéseket. A közalkalmazottak bérére számított szolidáris adó esetleg arra lesz elegendő, hogy az állam visszafizesse eddigi hiteleit, értékelte Zoran Mihajlović, a szakszervezet tanácsának elnöke, aki felháborítónak tartja, hogy az alacsonyabb áfakulcsot 10 százalékra emelik, hiszen emiatt pont a legszükségesebb és leggyakrabban vásárolt termékek fognak megdrágulni. Mihajlović egyedül a szürkegazdaságot felszámolni hivatott intézkedéseket tartja jónak, az állami támogatások csökkentését azonban aggasztóként tartja.
|
Jelenleg egyebek mellett a következő termékekre számítják az alacsonyabb, nyolcszázalékos áfakulcsot: kenyér és pékáru, tej és tejtermékek, liszt, cukor, a kukoricából, napraforgóból, szójából, olajrepcéből és olajbogyóból készített étolaj, állati eredetű zsiradék, méz, friss, hűtőházas és mélyfagyasztott gyümölcsök, hús, hal, tojás, gyógyszerek, tankönyvek, személyi számítógépek és számítógép-alkatrészek, napilapok, tűzifa, kommunális szolgáltatások. A B92 RTV értesülései szerint a listán található bizonyos termékek és áruk, mint amilyen például a személyi számítógép és a számítógép-alkatrészek, a 20 százalékos áfával terhelt termékek listájára kerülhetnek. |
– Évekig küzdöttünk ezeknek a vállalatoknak a túléléséért. Ha az állam a jövőben nem ruház be ezekbe, akkor semmi pozitív nem történhet. Ha annyira egyszerű lenne a magánosítás, akkor az már réges-régen befejeződött volna – fejtette ki Mihajlović.
A Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége szintén úgy értékelte, hogy az intézkedések nem jelentenek valós reformot és ennek értelmében nem is járulhatnak hozzá az ország gazdasági felépüléséhez. Az sem világos, hogy az intézkedések minden egyes polgárt érinteni fognak-e, vagy ismételten csak a legszegényebbeket – olvasható a szakszervezet közleményében.
Hasonló a közgazdászok értékelése is: a kormánynak muszáj volt valamit tennie, a bemutatott intézkedések igazoltak, de nem elegendőek, mint ahogyan a várható megtakarítás sem lesz kielégítő.
A kormány a megfelelő irányba lépett, a költségvetési hiány várhatóan 2,5 százalékponttal fog csökkenni, véli Miladin Kovačević közgazdász, aki a szolidáris adót is jó ötletnek tartja.
– A bemutatott javaslatok valóban erősíthetik a költségvetési fegyelmet és visszaszoríthatják a szürkegazdaságot. A költségvetési bevételek az elkövetkező három évben nagyjából a GDP 1,5 százalékával emelkedhetnek. A szerbiai költségvetési politika végre megtalálta horgonyát és elkezdődött a valós helyzet áttekintése, kezelése. A kormány jó üzenetet küldött a nemzetközi pénzügyi piacok és a Nemzetközi Valutaalap irányába, vagyis az eddigiekhez képest sokkal jobb eséllyel állapodhat meg egy újabb hitelkonstrukcióról – magyarázta Kovačević.
Milojko Arsić közgazdász szintén jónak értékelte az intézkedéseket, ugyanakkor nem hiszi, hogy függvényükben jelentősebb megtakarítást lehet majd megvalósítani. A szakértő számításai szerint a költségvetési hiány esetleg a GDP 1,5 százalékával csökkenhet. Arsić szerint mindenféleképpen végre kell hajtani a nyugdíjrendszer reformját, valamint csökkenteni kell a közalkalmazottak számát. A szakértő úgy véli, a jelenlegi összetételűhöz hasonlóan heterogén kormányban biztosan nem egyszerű megállapodásra jutni a megtakarításokról, hiszen a politikai pártok prioritása igencsak eltér egymástól. A költségvetési hiányt csakis úgy lehet elfogadható szinten tartani és megállítani a közadósság növekedését, ha a kormány a következő évben újabb megtakarításokat foganatosít, valamint 2015-ben és 2016-ban is folytatja a költségvetési konszolidációt, emelte ki Arsić.
