A bölcsességfog a legutolsó őrlőfog, tehát a középvonaltól számítva a nyolcadik. A fogazatban állcsontonként két féloldal van, és minden féloldalon ugyanolyan típusú fogak helyezkednek el, mégpedig két metszőfog, egy szemfog, két kisőrlő és három nagyőrlő. A harmadik nagyőrlő a bölcsességfog, amely a legutoljára nő ki, kb. 18–21 éves kor körül, tehát a kései kamaszkorban vagy a korai felnőttkorban, esetleg ki sem nő.
Manapság gyakori az állkapocsban maradt bölcsességfog. Ez miért van így? Valamikor az ember közelebb volt a természethez mind életvitelben, mind táplálkozásban. Sokat tartózkodott a napon, állandóan mozgott, és friss ételeket fogyasztott. Sokat rágott, mivel az ételei keményebbek voltak. Rágással a fogai rágócsücskei jobban megkoptak, így helyet engedtek az állkapocs körkörös és oldalirányú mozgásainak, amivel az állkapocs is jobban kifejlődött, szélesebb lett. Az egykori emberek kerekebb fejűek voltak, és a fogaiknak több helyük volt kinőni. Ritkán fordult elő a bölcsességfogak visszamaradása. Manapság más a helyzet. Az emberek döntő többsége életvitelben és táplálkozásban (ami a legfontosabb) távol áll a természettől. Gyakran fogyaszt feldolgozott, puha ételeket, melyekben már a tápanyagok is hiányosak. Sok a savtermelő étel és a szénhidrát, mely erjed, és savassága szuvasodást idéz elő. A rágás ritkább és gyengébb, így a gyermekeknél hiányzik az impulzus a rágócsücskök kopásához és az állkapocs széles kifejlődéséhez. A mai emberek általában hosszúkás fejűek, keskenyebb állkapoccsal, melyben a fogaknak kevesebb hely jut, és igen gyakori a fogtorlódás és a bölcsességfoghiány.
Ott van, de még sincs...
Gyakori a bennmaradt vagy félig kinőtt bölcsességfog. A fog is satnya, sokszor elkorcsosult. A felső bölcsességfogak sokszor elsatnyulnak, míg az alsók nem, ezek a fogazat legnagyobbjai. Ezért gyakoribb az alsó bölcsességfoghiány.
Ha nem nőtt ki a bölcsességfog, azt impaktált vagy retiniált fognak mondjuk. Ezt röntgen segítségével fedezhetjük fel, ha meglátjuk a fog alakját, gyökérfomáját és helyzetét. Ebből tudunk következtetni arra, hogy mi lesz a bölcsességfog sorsa. Ha nincs helye, vagy téves irányba nőne, akkor valószínű a foghúzás. Más esetben várunk, mert ha a fogcsíra valamely őrlőfoghúzás után helyhez jut, még kinőhet, és a fogazat értékes tagja lehet. Fontos tehát őket figyelni, ellenőrizni.
Vannak országok, ahol kimondottan ajánlják a bölcsességfogak éltávolítását, míg nálunk megelőzésként ritkán húzzuk ki őket. Eltávolítása javallott, ha a szomszédos fogakat vagy a fogsort nyomja, ha rendellenes az elhelyezkedése, vagy ha gyulladásos folyamat indult el, esetleg cisztaszerű képződmény alakult ki körülötte. Más esetben várunk, megfigyeljük.
Fontos éltávolítani a fogszabályzás előtt, mert növekedésével és a fogazat eltolásával tönkreteheti a kezelés eredményét. Ha rendellenes helyzetű, nyomhatja a szomszédos fogat és a fogsort, eltolva azt. A szomszédos fogon pedig vagy szuvasodást, vagy felszívódást idézhet elő. Ilyenkor ki kell húzni.
Ha kis helyhez jut, részlegesen kinőhet. Ezt részleges retenciónak mondjuk. Ilyenkor a fogrészre sátorszerűen ráfekszik a nyálkahártya, az íny, és az a nehéz tisztítás, öntisztulás miatt gyakran a bacilusok telephelyévé válhat az erjedt ételmaradékok miatt. Ilyenkor gyulladásos, piros, gennyes lesz a fog körüli rész, bedagadhat, sőt szájzár is kialakulhat. Ezt pericoronitisnek hívják. Ilyenkor a gyulladás enyhítésére antibiotikumot írunk fel, de a panaszok enyhülésével jó körülmetszeni a sátorszerű nyálkahártyarészt, ezzel felszabadítva a fogat. Ezt cirkumcíziónak, vagyis körülmetszésnek nevezzük. Ha a panaszok nem enyhülnek, a bölcsességfogtól meg kell szabadulni.
Néha megtörténhet, hogy a bölcsességfog nem bújt ki, és nem okoz panaszt, de mégis baj van. A fogcsíra körül cisztaszerű képsződmény fejlődhet ki, ún. follikuláris ciszta. Ez általában folyadékot termel, így nő, ezzel a nyomással pedig tönkreteheti, felszívhatja a körülötte levő csontszövetet. Alattomos folyamatról van szó, és ha a röntgenfelvételen észrevesszük, akkor a fogcsírát el kell távolítani sebészetileg, a cisztával együtt.
Rikán a fő állkapocsidegek közelében is lehetnek a bölcsességfogak, és gyökerükkel átkarolhatják vagy növésükkel nyomhatják azokat. Ilyenkor erős, ún. neuralgiform fájdalmak is jelentkezhetnek, és RTG-, vagy speciális RTG-, CT-felvétel alapos szemügyre vételével fedezhetjük fel. A sebészi fogeltávolítást ilyenkor nagyon körültekintően kell végezni, nehogy az ideget megsértsük, mert az – reverzibilis vagy tartós – érzéskieséssel jár. Ilyenkor segít a B-vitaminok fogyasztása.
Hogyan húzzuk ki a bölcsességfogakat?
Ha kinőttek, jól hozzáférhetőek, és az RTG-felvételen láthatóan nincsenek beékelődve, akkor rutinszerűen kihúzhatjuk őket. Ha beékelődtek, nehezen hozzáférhetőek vagy retiniáltak, akkor csakis sebészileg, műtéttel távolíthatjuk el őket. Ezt a munkát a szájsebészek végzik. A retiniált fogakat általában helyi érzéstelenítésben távolítják el, leggyakrabban úgy, hogy egy kis csontablakot készítenek speciális csontmaró fúrókkal, és azon keresztül darabolják össze a fogat, mert a törmelék kisebb helyen kifér, mint a teljes fog. Az eltávolítás után a sebhelyet jól megtisztítják a visszamaradt képletektől, (a fog- és csontdarabkáktól, cisztamaradványoktól), és bevarrják. A varratot 7 nap után távolítják el. A sebet szigorúan tisztán kell tartani, de nem szabad fogkefével dörzsölni. Másnap vagy harmadnap rendesen duzzanat, vagyis ödéma és vérömleny, hematóma keletkezik a húzás helye körül, néha szájzár is kialakul.
A fogorvos a gyulladás megelőzése érdekében antibiotikumokat ír elő, mivel a varraton keresztül beszivároghatnak a kóros bacilusok, és a helyi gyulladást is csökkentik a gyógyszerek. Emellet a panaszok enyhítésében fontosak a fájdalomcsillapítók, de nem a szalicil-, hanem az ibuprofen-alapúak, vagy a diklofen.
Tanácsok a bölcsességfog eltávolítás után:
A felírt antibiotikumokat szedje!
Szükség szerint fogyasszon fájdalomcsillapítót!
Első nap jegelje a seb körüli pofarészt, de csak pár percre, időnként, nehogy megfázzon, így csökkentheti a duzzanatot. Erre jó még a Chymoral gyógyszer is.
Pár napig langyos, folyékony, pépes ételeket fogyasszon, nehogy ételdarab kerüljön a sebbe!
Kerülje a tejtermékek fogyasztását kb. 1 hétig, mivel táptalajai lehetnek a bacilusoknak!
Minden étkezés után óvatosan öblítse ki a száját, de ne első nap, mikor friss a vérömleny! Ha nincs varrat, vigyázni kell a vérömlenyre, mert így gyorsabban begyógyul a seb. Óvatosan kell tisztítani.
Jó a sós víz, enyhe kamilla-, zsályatea vagy a kíméletes fertőtlenítőszer használata, de nem első nap.
Végül fontos rágni, de a másik oldalon, így a duzzanatot és a szájzárat is elkerüljük.
Ha nincs komplikáció, akkor a felső 8-as fog kihúzása után 3-4 nap, míg az alsó után kb. 5-6 nap a gyógyulási idő.
