A vér jelenléte a székletben, legyen az szabad szemmel látható vagy rejtett – orvosi szakkifejezéssel okkult –, minden esetben kórós. Sajnos az emésztőszervek daganatos megbetegedése, azon belül pedig a vastagbélrák gyakorisága világszerte emelkedik. Az orvosok szoros összefüggést mutatnak ki a hajlamosság, a helytelen étkezési szokások, az ülő életforma és a betegség terjedése között. Szerbiában ez a rosszindulatú folyamat mindkét nemben a harmadik, leggyakrabban halálhoz vezető malignus betegség.
Európa-szerte már 5-6 éve, 2007-től pedig nálunk is, emiatt vezették be a szűrővizsgálatokat az 50 és 70 év közötti korosztály számára. Amikor ugyanis a beteg szemmel látható véres székletet észlel, a betegség már általában olyan előrehaladott állapotban van, hogy a sebészeti beavatkozás és a sugárterápia már kétesélyessé válik. Egyértelműen nagyon egyszerű és hatékony módja a rosszindulatú emésztőszervi megbetegedések korai felfedezésének az okkult vérzés kimutatása a székletben.
Rákszűrő vizsgálatról lenne szó? Semmiképpen nem nevezhető annak, mint ahogyan a pozitív eredmény, tehát a szemmel nem látható vér jelenléte a székletben sem utal egyértelműen daganatos megbetegedésre. Az eredmény csupán arra figyelmeztet, hogy a nyelőcsőben, a gyomor-bélrendszer különböző szakaszaiban sérült a nyálkahártya hajszálerezete, és ez okozza a bevérzést. A szűrés bevezetése azért halaszthatatlan, mert a vastagbélrákos betegek 90 százaléka gyógyítható, ha a diagnózis korai fázisban történik. A vérzés oka lehet még fekély, polip, bélgyulladás, Crohn-betegség, szájüregi vérzés, vastagbélrák, aranyér, a végbélnyílás berepedése (anális fissura) is.
A vastagbélrák az egyik leggyakoribb rákfajta, amely korai szakaszban nem okoz tüneteket, de a székletben lévő, szemmel nem látható mennyiségű vér felveti a betegség gyanúját, ezért pozitív eredmény esetén további kivizsgálás szükséges. Újra hangsúlyozom, hogy nem csupán a vastagbélrák következtében lehet vér a székletben, a nagy mennyiségű vérzés nyoma pedig valószínűleg nem vastagbélrák következménye. A teszt pozitivitása, azaz a rejtett vérzés jelenléte arra is utalhat, hogy a vizsgált személy bélrendszerének nyálkahártyáján apró kinövések, ún. polipok vannak, amelyek – ha nem távolítják el őket – évek múlva bélrákká fajulhatnak. Azért a feltételes mód, mert a vérzésnek, amint azt jeleztem, egyéb oka is lehet, sőt a teszt pozitívvá válhat vérzés nélkül, pl. vörös hús, véres hurka vagy retek fogyasztását követően is. Fontos ezért, hogy a szűrővizsgálaton részt vevő egyén figyelmesen végighallgassa és betartsa orvosa utasításait.
Hogyan zajlik a vizsgálat? Lényege, hogy a székletből vett mintát olyan vegyi anyaggal átitatott papírlapra helyezik, melyen színváltozással járó reakció következik be, amennyiben a széklet nagyobb mennyiségben tartalmaz vérből származó festékanyagot.Általábanhárom egymást követő napon, az aznapi székletből legalább két mintát – vagyis ha mindennap volt széklet, összesen hat székletdarabkát – kell feltenni a tesztcsík megfelelő helyére. A vizsgált személy az orvosától kapja tesztcsíkot, s azt a székletminták felvitele után minél hamarább vissza kell vinnie az orvosi rendelőbe. A vizsgálat alatt a tesztanyagot szobahőmérsékleten tartjuk, olyan helyen, ahol nem éri napfény.
Pozitív székletteszt esetén gasztroszkópiát (gyomortükrözés esetleges gyomordaganat kimutatására), illetve kolonoszkópiát (teljes béltükrözés, a vastagbél vizsgálatára) végeznek. A kolonoszkópia során átvizsgálható a teljes vastagbél, ezenkívül a gyanús területekről szövettani minta is vehető. Mi több, az esetlegesen észlelt polipok is eltávolíthatók egyúttal, hála az endoszkópikus műszerek fejlettségének.
Mikor ajánlható a vizsgálat? Mivel a vastagbél-megbetegedések döntő többsége 50 éves kor felett jelentkeznek, ha akadozik a beindult szürővizsgálat, amit pénzhiánnyal indokolnak, ajánlatos lenne a választott orvostól évente laboratóriumi beutalót kérni az ötödik évtizedet betöltött egyéneknek.
