A fültőmirigy-gyulladás (mumpsz) a nyálmirigyek vírus okozta fertőző gyulladása, melyben legtöbbször a fülcimpa alatt elhelyezkedő fültőmirigy betegszik meg. Ez a betegség elsődlegesen a gyermekeket és fiatal felnőtteket érinti. Jellegzetes szezonális előfordulása van: a legtöbb esettel télen és kora tavasszal találkozunk. A fertőzés közvetlen kontaktussal és cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés forrása a beteg ember, különösen a tünetek kialakulását követő első két napon.
A tünetek alapján a betegség könnyen felismerhető. Lappangási ideje két-három hét. A jellegzetes kezdeti tünetek közül kiemelném az egész testre kiterjedő izomfájdalmat, elesettséget, fejfájást és enyhe láz megjelenését. Az elkövetkező egy-három napban láthatóvá válik a megduzzadt fültőmirigy, melynek hatására az egész arcfél feldagad és a fülcimpák kissé előretolódnak. Amint a duzzanat teljesen kialakult, a kezdeti tünetek fokozatosan megszűnnek.
Duzzanat, fájdalom, láz
Ha a gyermek nyakának oldalsó részén duzzanat jelenik meg, mindig felmerül a kérdés, mumpszról van-e szó, vagy nyirokcsomó-duzzanattal állunk szemben. A nyirokcsomó-gyulladás gyakran torokgyulladással együtt alakul ki, a duzzanat lejjebb látható a nyakon, és nem emeli meg a fülcimpákat.
Ha kisgyermek betegszik meg mumpszban, legtöbbször a duzzanat az első jel, amire a szülő felfigyel. Nagyobb gyermek már a duzzanat megjelenése előtt fültájéki fájdalomról panaszkodik, különösen nyelés és rágás közben. A betegség első napjaiban a láz enyhe, de egy-két nap után megemelkedik. A duzzanat általában az egyik oldalon előbb jelentkezik, majd pár napon belül az ellenkező oldalon is kialakul, de előfordulhat az is, hogy egyoldali marad. A duzzanat hét–tíz napig okoz panaszt, majd fokozatosan lappad.
Szövődmények
Ki kell hangsúlyozni, hogy serdülőkorú fiúknál vagy felnőtt férfiaknál a vírus a herékre is átterjedhet, ezért ajánlatos kerülni a beteggel a közvetlen kapcsolatot. Ilyenkor a tünetek hirtelen jelentkeznek, a herék egy vagy mindkét oldali duzzanatával, hányingerrel, hányással és hőemelkedéssel. A fájdalom három vagy öt nap után megszűnik, de a duzzanat és az érzékenység több hétig eltarthat. Teljes sterilitás a gyulladás után igen ritkán alakul ki.
A szövődmények közül érdemes megemlíteni még az agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást, a halláscsökkenést és hónapokon át tartó ízületi fájdalmakat, melyek igen ritkán alakulnak ki.
Maga a mumpsz, mint a többi vírusos betegség, tüneti kezelést igényel. Láz- és fájdalomcsillapítók szedése ajánlott, és ágynyugalom szükséges.
Nem jellemző, hogy valaki kétszer megbetegszik mumpszban, hisz e betegség egész életre szóló védettséget nyújt.
Nálunk a mumpsz, a kanyaró és a rózsahimlő elleni védőoltás egyetlen kombinált oltóanyaggal történik.
Kanyaró (morbilli)
A kanyaró egy vírusos megbetegedés, amely a mumpsz kórokozójával egyaránt az úgynevezett paramyxovírusok családjába tartozik. A kórokozó légutakon keresztül kerül be a szervezetbe. A fertőzés forrása kizárólag a beteg gyermek. A kötelező védőoltás bevezetése előtt az egyik legelterjedtebb gyermekkori fertőző betegségnek számított.
Ez a betegség jellegzetes szabályszerűséggel zajlik le. Kezdetben leginkább egy súlyosabb megfázásra emlékeztet, ami napról napra rosszabbodik.
A tünetek a megfertőződés után 10-15 nappal jelentkeznek. Az első három-négy napban még nem jelennek meg a jellegzetes kiütések. A gyermek szeme könnyes és csillog, ha lehúzzuk az alsó szemhélyakat láthatjuk hogy azok lángvörösek. Mindezen tüneteket folyamatos, száraz kínzó köhögés kíséri. Ilyenkor a beteg gyermek erősen fertőz. A láz napról napra egyre magasabbra emelkedik. A kiütések általában a negyedik napon jelentkeznek, amikor a láz is eléri a csúcspontot. Igen jellegzetes a kiütések megjelenésének helye és terjedelme. Először a fül mögött észlelhető néhány lencsényi, rózsaszín pötty, innen az arcra és a nyakra, majd a törzsre, végül pedig a végtagokra terjednek át, a pöttyök egyre nagyobbak és sötétebbek lesznek. A láz továbbra is magas marad, a köhögés minden törekvésünk ellenére nem enyhül.
A gyermek álmatlanságtól elgyötört, a magas láztól és kínzó köhögéstől nagybeteg benyomását kelti. Közérzete meglehetősen rossz, egy- két napig, amig a kiütés terjed. Ezután, ha nincsen szövődmény gyors javulás áll be.
A kanyarót a lehetséges szövődmények teszik veszélyessé. Ha a láz a kiütések megjelenése után is megmarad, vagy rövid időn belül azok elmúltával ismét megjelenik, valamilyen szövődményre kell gyanakodnunk. Ezek közül a leggyakrabban a középfülgyulladás, hörgőhurut és a tüdőgyulladás jelentkezik, melyek a kanyaróval ellentétben gyógyszerekkel kezelhető.
Igen sokszor meglepődnek az aggódó szülők amikor kanyaró gyanúja merül fel, hisz tudjuk ma már a gyermekek rendre megkapják a kanyaró elleni védőoltást. Sajnos a védőoltás mellet sem kizárt, hogy a gyermek megbetegszik, ám nem nagyon fordul elő, hogy valaki egynél többször is megkapja a kanyarót.
A betegség tüneti kezelést igényel, ahol kihangsúlyoznám a lázcsillapítást.
A gyógyulást követő egy hétig a kisgyermeket különítsük el a pajtásoktól.
Mindenképpen ajánlatos felkeresni az orvost ha gyermekünk lázas, köhög és kiütések jelennek meg rajta.
