Szervezetünk megfelelő működéséhez szükséges, hogy a sejtek összehangoltan működjenek. Ezt a sejtek közötti „hírközlés” biztosítja, amelynek egyik – de nem egyetlen – eleme a hormonok segítségével történő információátvitel.
Az endokrin rendszerre jellemző, hogy a szervezetben, a különböző helyeken elhelyezkedő mirigyek által megtermelt hormonok a vérkeringésbe kerülve a termelés helyétől távol fejtik ki jellegzetes hatásaikat. A távoli sejtek a felszínükön vagy a belsejükben elhelyezkedő „antennákon”, úgynevezett receptorokon keresztül fogják fel a hormonális üzeneteket. A válasz az adott sejt egyedi tulajdonságaitól függ, ami genetikailag meghatározott. Így lehet az, hogy ugyanaz a hormon különböző sejtekre is tud hatást gyakorolni, sőt ez a hatás sejttípusonként eltérő lehet. Hormonrendszerünk irányítása szigorúan szabályozott. A felsőbb szabályzó központok irányítják az alattuk elhelyezkedőket, utóbbiak pedig visszajeleznek az irányító központok felé.
Leegyszerűsítve elmondható, hogy a hipotalamusznak nevezett agyi rész által termelt szabályozó hormonok irányítják az agyalapi mirigy (hipofízis) hormontermelését, utóbbi által termelt hormonok pedig a perifériás mirigyekre hatnak, amelyek a test különböző részein helyezkednek el. Az agyalapi mirigy választja ki a prolaktint (tejtermelésért felelős hormon), a növekedési hormont (GH), az ACTH-t (adrenocorticotrop hormon), ami a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozza, a TSH-t, ami a pajzsmirigy működését irányítja, valamint az LH és FSH nevű hormonokat, amelyek a nemi mirigyek irányításáért felelősek. Emellett az agyalapi mirigy tárolja, és megfelelő inger hatására innen szabadul ki az oxitocin és az ADH (anti-diuretikus hormon) is, ebből jól látható, miért hívják az agyalapi mirigyet a hormonrendszer karmesterének. Az agyalapi mirigy által vezérelt szervek közé tartozik a pajzsmirigy, ezen szervünk a nyak alsó részén helyezkedik el, tiroxint és trijódtironint termel. Ez a két hormon az anyagcserénket befolyásolja. Szinte minden szervre hatással vannak. Mellékvesénk, a vese felső pólusánál elhelyezkedő hormontermelő mirigy. Kéregállományból és velő- áll, mindkét rész termel hormonokat. A kéregállomány a kortizol, aldoszteron, és mellékvese eredetű androgének (férfi nemi hormon hatású vegyületek) termelését végzi. Ezeknek a hormonoknak az anyagcsere szabályozásában, a só-vízháztartás irányításában és a nemi fejlődésben van szerepük.
A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, noradrenalint és a dopamint. Ezek a vegyületek különböző szervekben hatnak, a szervre jellemző módon (pl. az adrenalin stressz hatására termelődik, a szívműködést gyorsítja, a bélizmokat ellazítja). A nemre jellemző nemi hormonok – nőkben az ösztrogén, progeszteron, férfiakban a tesztoszteron – a petefészekben, illetve a herékben termelődnek. Ezek alakítják ki a másodlagos nemi jellegeket, hozzák létre a női ciklust, és teszik lehetővé a szaporodást. Vannak olyan szerveink, amelyekre közvetlenül hat az agyalapi mirigyben termelődő hormon. A prolaktin elősegíti a női emlő felkészülését a szoptatásra, és beindítja, valamint fenntartja a tejtermelést. A növekedési hormon bekerülve a májba elindítja az inzulinszerű növekedési faktor termelését, s ez utóbbi, a csontokon és más szerveken hatva okozza a test növekedését. Az ADH és az oxitocin csak tárolódik az agyalapi mirigy hátsó lebenyében. Ha elérkezik a szülés ideje, az oxitocin felszabadulva, rendszeres és erőteljes méhösszehúzódásokat vált ki. De fokozódik a kibocsátás a szoptatáskor is, ilyenkor a tejkilövellést segíti, és a méh szülés utáni összehúzódását okozza. Az ADH a szervezetben visszatartja a vizet.
A mirigyek
A hormonrendszernek néhány olyan eleme is van, amelyek nem az agyalapi mirigy szabályzó hatása alatt állnak. A mellékpajzsmirigy a parathormon termelése révén a kalcium anyagcsere szabályozója. Ezek az apró mirigyek a pajzsmirigy hátsó részében vannak beágyazva. Ahasnyálmirigyegy különleges szerv, sok funkciója van, ezek közé tartozik az inzulin elválasztása is. Az inzulin az anyagcserére hat, többek között csökkenti a vércukor szintjét azáltal, hogy a sejtekbe történő cukorbejutást segíti elő, de hatással van a zsírok anyagcseréjére is. A tobozmirigyaz agy egyik apró része, és a sötétség hatására termeli a melatonin nevű hormont, amely altató hatással bír. Hormonrendszerünk bonyolult, és mindennel összefüggő rendszerének finom szabályozása teszi lehetővé számunkra az egészséges életet.
