Magyarországon januártól 11 százalékkal nő a minimálbér, ami így 322.800 forint lesz. A garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik. Ez a versenyszférában is bérnövekedést hozhat jövőre. A friss adatok szerint az országban az álláskeresők száma csökkent, míg továbbra is mintegy 4,7 millióan dolgoznak. A kiskereskedelem is bővült, októberben 3,1 százalékkal nőtt a forgalom, az egy évvel ezelőttihez képest. Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója elemezte a gazdasági kilátásokat.
Az emelés az összes többi jövedelmi csoportra hatással lehet
„Az emelések következtében januártól a minimálbér 322 ezer forint lesz, míg a garantált bérminimum 372.800 forint. Összességében a minimálbér a munkavállalók körülbelül 5 százalékát érinti, tehát minden huszadik munkavállalót. A garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalóknak a száma pedig olyan 280-320.000 fő között alakul, de az emelés nem csak ezt a munkavállalói réteget érinti. Hiszen a minimálbérnek, illetve a garantált bérminimumnak a hatása az összes többi jövedelmi csoportra, tehát a jobban keresőkre is átszivárog. Aki figyeli az éves kereseti adatok alakulását, az észrevehette már azt, hogy minden egyes évben az átlagbér körülbelül ugyanakkora mértékben emelkedik, mint a minimálbér. Tavalyi évben is 9%-kal emelkedett a minimálbér, és idei évben is az átlagbér éves szinten összességében olyan 9-9,5%-kal emelkedett. Egyébként minimálbér nincsen minden egyes európai országban, Ausztriában, Olaszországban, Dániában vagy Finnországban sincsen kötelező, az egész országra érvényes minimálbér. Ott minden egyes szektorban a különböző munkavállalói és munkáltatói szakszervezetek egyeznek meg egymással” – mondta az elemző.
Több mint egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma
„Fontos leszögezni, hogy egész Európát munkaerőhiány sújtja. Magyarországon is az elmúlt másfél évtizedben több mint egymillióval nőtt a foglalkoztatottaknak a száma. Jelenleg a munkaerő hiánya nagyobb kihívást jelent a magyar gazdaság számára, mint a munkanélküliség. Ennek köszönhetően a munkaerőpiac rendkívül feszes lett, így már a munkáltatók, tehát a vállalatok versenyeznek a munkavállalókért. Nem az van, hogy a munkavállalóknak kell sorra kopogtatni a cégek ajtaján, hogy hol tudnak munkát találni, hanem az, hogy hogyan tud egy vállalkozás versenyezni a többi vállalkozással a munkavállalókért. Mégpedig azzal, hogyha magasabb béreket vagy jobb munkakörülményeket kínál. Épp ezért nem ördögtől való szerintem, ha egy kormány arra ösztönzi a munkáltatóknak legalább a felét, hogy azok a jövő évben emeljék az alkalmazottaik fizetését. Másrészt a széles rétegekre is hatással lehet ez a bizonyos, tervezett bérmegállapodás, és nemcsak a legkisebb keresetűekre” – hangoztatta Horváth Sebestyén.
Nyitókép: Horváth Sebestyén (Fotó: YouTube)
