Talán nem túlzás azt állítani, hogy Dustin Hoffmannak az Esőember című filmben nyújtott zseniális alakítása tette világhírűvé az autizmust, az ember személyiségének és lelkének teljes önmagába zárkózását, melyet máig misztika leng körül.
Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek, inkább a skizofrénia gyermekkori formájának tekintetették, önálló kórképét először 1943-ban Kanner írta le. Gyakorlatilag már a születéstől fennálló állapot, melynek már néhány hónapos korban is vannak a betegségre utaló tünetei, viszont a tünetek csak körülbelül a gyermek hároméves korában válnak annyira markánssá, hogy a szülők orvoshoz fordulnak és a szakember felállítja a diagnózist.
Az a régi nézet, hogy az autizmust az anya-gyermek kapcsolat zavara okozza, tévesnek bizonyult. A szülők gyakori lelki problémái éppen az autista gyermekkel való nehéz kapcsolat következményei. A betegség pontos oka máig nem ismert, de egyre valószínűbb a genetikai eredet szerepe. Erre utal például az, hogy a testvérek közötti előfordulása körülbelül ötvenszer gyakoribb, egypetéjű ikrek között pedig együttes előfordulásának aránya harminchat százalékot tesz ki. Vannak olyan nézetek, amelyek a gyermekkori védőoltásokkal hozzák kapcsolatba az autizmus kialakulását, ezen elméletek kiterjedt irodalommal rendelkeznek, de nem tekinthetőek bebizonyítottnak.
Az autizmus átható fejlődési zavar, ez azt jelenti, hogy a károsodás az élet minden területét érinti. Elsősorban az idegrendszer kommunikációért és társas kapcsolatokért felelős funkciói károsodnak Az esetek kétharmadában szellemi visszamaradottság is társul a kórképhez, viszont átlagos intellektus mellett egyes képességek, például a memória vagy a számolási képesség kiugróan fejlettek lehetnek.
Az érzelmi kötődésben megnyilvánuló zavar az autizmus vezető tünete. Az autista gyermekek egyedül játszanak, nem kezdeményeznek kapcsolatot, nem tartanak szemkontaktust, a testi érintést nehezen viselik. A kommunikáció zavara igen komoly hátrányt jelent, nem értik és nem is használják a mimikát, a gesztusokat. Ha megtanulnak beszélni, beszédük tagolatlan és monoton. Önmagukról többnyire második vagy harmadik személyben beszélnek. Gyakran különösebb értelem nélkül sztereotíp szavakat használnak. Az autisták viselkedésére jellemző a ritmikus hajlongás, a himbálózás, a kar és a lábmozdulatok. Akár órákig is képesek ismételgetni ugyanazokat az egyszerű mozdulatokat. Imádnak például tárgyakat pörgetni, de a társasjátékokat nem igénylik. Minden változásnak ellenállnak, fontos számukra a megszokott környezet, a napi rutin megléte, bizonyos játékaikhoz kifejezetten ragaszkodnak A szokásos rutin megzavarása dühkitörést válthat ki. Jellemző rájuk a nagyfokú hangulati labilitás, önmagukon relatív gyakran ejtenek sebeket. Hajlamosabbak a fertőzésekre, szomatikus betegségekre.
Az autizmusnak nincsenek bevált kezelési módszerei. A betegséghez kapcsolódó rendellenes tünetek enyhítésére különböző gyógyszereket, például antidepresszánsokat, serkentőszereket és antipszichotikumokat alkalmaznak. Esetenként az autista gyermekek érzékenyek, allergiásak lehetnek bizonyos ételekre, melyeknek az étrendjükből való eltávolítása javíthat állapotukon. Több vizsgálat is alátámasztja, hogy a B6-vitamin jó hatást fejt ki az autista gyermekekre. Célzott, készségfejlesztő játékokkal oldható a szorongásuk és fejleszthető a kreativitásuk.
