Vajdaság egyik legtömegesebb nyári táborának az idei évben a kishegyesi plébánia udvara és kertje ad otthont. Az esemény fő szervezője Balcsák Szilárd, a szabadkai Kisboldogasszony plébánia plébánosa arról számolt be, hogy 2003 óta minden évben megszervezik ezt a tábort, egyedül a koronavírus-járvány alatt nem volt.
– Minden évben máshová megyünk, azzal a szándékkal, hogy vigyük a remény hangját. Az idei tábor témája épp a remény, mert az egész katolikus egyház a remény évét éli. Azért is választunk minden évben más helyszínt, hogy minél több ember láthassa, hogy vannak még fiatalok, akik istenközpontú életet élnek. A mai világ azt akarja sugallni, hogy már senki nem hisz Istenben, de ez nem így van. Vannak bőven, akik szeretik Isten ügyét és az evangelizációt, s megtalálták Istenben az örömöt. Ők az én csoportvezetőim a táborban. Velük közösen hónapokon keresztül készülünk erre a programra, ugyanis ez a tábor féléves szervezés eredménye. Kishegyesen még nem voltunk sosem, az újonnan kinevezett plébános, Bartus Ervin meghívására érkeztünk. A plébános még kispapként szervezője és csoportvezetője volt a táborunknak, így kinevezése után az volt az első kérdése hozzám, hogy eljöttök-e hozzánk táborba – mesélte a fő szervező, majd arról is szólt, hogy ez nemcsak a legnagyobb katolikus, hanem általánosan is a legnagyobb tábor Vajdaságban.
– Jelenleg háromszázan vagyunk, számolva a középiskolásokat és egyetemistákat, valamint a szervezőket is. Résztvevőkből 270 van, Vajdaság több településéről érkeztek, például Tisza mentéről, Szabadkáról, Bácskertesről stb. A csoportvezetők válogatott társaság, nagyon komolyan utánanézek, hogy ki vállalhatja ezt a feladatot – fogalmazott Balcsák Szilárd, majd arról is szólt, hogy a tábor programját már a neve is meghatározza.
– A Jézus barát gyalogtúra elnevezésből az első helyen Isten van, hiszen a legfőbb célunk, hogy közelebb hozzuk hozzájuk. Második helyen a barát kifejezés áll, ami azt takarja, hogy barátkozási lehetőséget szeretnénk nyújtani a gyerekeknek. Találkoznak egymással és gondoskodnak egymásról, mivel a tábor idejére elszakadnak a szüleiktől. Így barátságok születnek és mélyülnek el. Amint az elnevezés is sejteti, a programunknak szerves rész a gyalogtúra. Mindennap legalább tizen-egynéhány kilométert gyalogolunk, túrázunk. Ennek a hátterében az van, hogy a mai kamaszok egyre kevesebbet mozognak, egyre többet van a kezükben a mobiltelefon. Sok esetben a függőség jelei mutatkoznak rajtuk. A mi táborunkban nem használhatnak mobilt, a csoportvezetőknél is csak azért van, hogy ha véletlenül valami baj történne, akkor tudjuk egymást értesíteni. A gyerekek a gyalogtúrák során megtapasztalják, hogy sokkal többre képesek, mint amit addig elképzeltek magukról. Amikor nem túrázunk, akkor foglalkozások vannak, amelyekre a csoportvezetők készültek témákkal. Minden napnak megvan a témája, és 12 fős csapatokkal dolgoznak a vezetők. Lesznek vendégelőadók is, Magyarországról jön egy híres triatlonista, Simon Péter, aki tanúságot tesz a hitéről, és elmondja, hogy milyen sporteredményei vannak. Vendégünk lesz a bácskertesi fúvószenekar néhány tagja is, akik bemutatják fúvóshangszerek világát. Kötődik ez az egyik bibliai történethez, amellyel foglalkozunk, a jerikói történethez, amikor leomlottak a falak, míg fújták a harsonákat. Ezt összekapcsoljuk a remény témájával – számolt be a fő szervező, majd hozzáfűzte, hogy mindemellett számos program és élmény vár a tábor résztvevőire.
A Jézus barát gyalogtúra tábor létrejöttét támogatta a magyar állam, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyar Nemzeti Tanács.
Nyitókép: Vidám hangulat és barátkozás jellemzi a tábort (Fotó: Lakatos János)
