Félni, rettegni lehet a lesújtó hírtől, de nem lehet eléggé felkészülni arra a mondatra, amikor az orvos közli a páciensével, hogy daganatos megbetegedése van. Ez a sokk érthető, hiszen ekkor még semmit nem tud a beteg a kezelésről, a terápia okozta mellékhatásokról, a várható esélyekről, azaz nem tudja, melyek lesznek remélt gyógyulásának következő lépései, valójában, hogy mit hoz a jövő. A diagnosztizálás után aztán a kezelő orvoscsoport dönti el – a daganat típusa, tulajdonságai figyelembevételével – a terápiás beavatkozások jellegét. Aztán elkezdődik a gyötrelmek sorozata: műtét, kemoterápia, sugárterápia, ezeknek a beavatkozásoknak a kombinációi, ismét műtét...
A betegek nagy része leginkább a sugárterápiától tart, hiszen a kezelés mellékhatásainak (étvágytalanság, erős rosszullét, hányinger, kimerültség, fáradékonyság, rossz közérzet, heves hasmenés kínozza a beteget) elviselése rendkívüli önfegyelmet, kitartást követel a pácienstől. Sokaknak a szervezete képtelen elviselni az embert próbáló, drasztikus beavatkozást. Akinek pedig sikerül megnyernie egy csatát a gyilkos kórral szemben, az aztán a legkisebb szalmaszálba kapaszkodva reménykedik, tovább harcol. Aztán egyszer csak azt hallja, hogy az intézetben, ahol kezelik/kezelték, nem találták megfelelőnek a gyógykezelést. Felvetődik benne a kérdés: elképzelhető, hogy ő is az érintettek között van?
Páciensek a boszniai Szerb Köztársaságból
Az elmúlt napokban több írás jelent meg a sajtóban azzal kapcsolatban, hogy a kamenicai onkológiai intézetben valami nincs rendben. Először arról cikkeztek az újságok, hogy a vajdasági betegeknek indokolatlanul hosszú ideig kell várakozniuk, amíg sorra kerülnek a sugárkezelésre. Ennek pedig az az oka, hogy sok a boszniai Szerb Köztársaságból érkező páciens. Legújabban pedig felröppent az a hír, hogy az intézet szakemberei nem végzik szakszerűen a munkájukat, vagyis a sugárkezeléssel sokat ártanak a betegeiknek. Szinte már olyan botrányként kezdték kezelni a témát, mint amilyen a közelmúltban robbant ki a belgrádi onkológiai intézet körül, amikor néhány vezető beosztású személy estében felmerült a gyanú, hogy visszaéltek a rákos gyermekek kezelésére használt citosztatikumok beszerzésével. Mások szerencsétlenségét kihasználva busás anyagi haszonra tettek szert. Az eset érhetően alaposan felborzolta a közvélemény kedélyeit, olyannyira, hogy egyesek az egészségügyi miniszter lemondását követelték.
A kamenicai onkológiai intézetben is ellenőrzést végeztek, de azzal a céllal, hogy megállapítsák, történt-e visszaélés a sugárkezelésre váró betegek várakozási listájával. Az Orvosok a Korrupció Ellen egyesület állítólag nyílt levelet intézett az államelnökhöz és a kormányfőhöz, amelyben erélyesen követeli, hogy az illetékesek vizsgálják felül: a boszniai Szerb Köztársaságból érkezett páciensek valóban előnyt élveztek-e a vajdasági betegekkel szemben, és történt-e „üzletelés” a várakozási listákkal? Egyesek ugyanis úgy tudják, hogy 450 külföldi betegről van szó, akik miatt a hazaiaknak jócskán várakozniuk kellett, mire sorra kerülnek. Az ebből eredő késlekedés miatt állítólag többen meg is haltak.
A kamenicai onkológiai intézetben történteket napirendre tűzte a Szerbiai Képviselőház egészségügyi bizottsága is, melynek egyik tagja, Dušan Mileusnić kijelentette, hogy az intézetben a legnagyobb gondot a káderhiány és a felszerelés állapota, illetve ennek hiánya okozza, amit kritikusnak minősített. Amikor a bizottság helyszínelést tartott az intézetben, egyetlen olyan pácienst sem kezeltek, aki a boszniai Szerb Köztársaságból érkezett, az illetékesek szerint pedig tavaly gyógykezeltek odavalósi betegeket.
Ivana Mišić egészségügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy tavaly szeptemberben az illetékes bizottság felülvizsgálta a helyzetet, és úgy döntött, lehetővé teszi a gyógykezelésen levő, boszniai Szerb Köztársaságból érkező pácienseknek, hogy Kamenicán folytassák a sugárterápiát, azzal a feltétellel, hogy utasította az intézetet: 60:40 arányban a hazai betegeket kell előnyben részesíteniük. A miniszterhelyettes asszony emlékeztetett a külföldi biztosítottaknak nyújtandó szolgáltatásokat szabályozó előírásra is, amely érvényben van Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbiban nincs olyan egészségügyi létesítmény, ahol a betegek sugárterápiás kezelést kaphatnának. Egyébként Szerbiában jelenleg 13 ilyen berendezés van, összehasonlításként Ljubljanában, amely 2 millió lakost „fed”, 8 akcelerátorral rendelkeznek.
Vitás sugárkezelés?
Miután úgy tűnt, hogy a várakozási listákkal kapcsolatos kérdés valamelyest tisztázódik, a kamenicai intézet újfent a figyelem középpontjába került. Ezúttal elterjedt a hír, hogy a daganatos betegeket nem részesítik szakszerű kezelésben. Egyesek tudni vélték azt is, hogy a fentieket alátámasztotta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA), amely ellenőrzést végzett a kamenicai intézetben. Állítólag a szakbizottság azt is megállapította, hogy a betegeknek csupán a 30 százaléka részesül megfelelő és szakszerű kezelésben, a többiek esetében nem csupán a daganatot, hanem az egészséges szerveket is éri a sugárzás, ami kétségkívül számos komplikációt von maga után. Ilyen például a vese- és a petefészekgyulladás. A terápia után egyes páciensek krónikus vastagbél-károsodástól szenvednek.
Tomica Milosavljević a Blicnek kijelentette, hogy Szerbia egészségügyi központjaiban folyamatban van annak a korszerű sugárterápiás módszernek a bevezetése, amelynek során az egészséges szerveket nem éri majd károsodás. A folyamat azonban hosszadalmas. A miniszter azt is hozzátette, hogy a radiológusoknak még a fele sem ismeri az új módszert. Dr. Slobodan Čikarić szakorvos szerint a korszerű eljárás jóval több időt vesz majd igénybe, a betegek előkészítése csaknem 3 óráig tart, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy sok páciensnek akár fél évet is várnia kell majd, mire sorra kerül. Azt is hozzátette, hogy az új módszerre való áttérés elképzelhetetlen megfelelően szakképzett orvosok és elegendő számú berendezés nélkül. Hangsúlyozta, hogy ez idáig nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az új eljárás eredményesebb-e, mint a meglevő klasszikus. A rákos betegek estében a cél az életben maradás, még ha a sugárkezelést követően jelentkezik is náluk bél- vagy vesegyulladás.
A kamenicai onkológiai intézet körül felmerült kérdésről nyilatkozott dr. Strojan Primož, a ljubljanai radioterápiás intézet igazgatója is, aki tavaly végzett szakellenőrzést a helyszínen. Jóllehet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vonatkozó szerződése értelmében dr. Primožnak nincs felhatalmazása, hogy nyilatkozzon az ellenőrzés során tapasztaltakról, annyit elmondott: a sajtóban napvilágot látott híresztelések alaptalanok, pontatlanok, ellentétben állnak a valósággal. Az ellenőrzésről szóló jelentést továbbította az ügynökségnek, amely azt eljuttatta a Szerbiai Egészségügyi Minisztériumnak, a Tartományi Egészségügyi Titkárságnak, valamint a kamenicai intézetnek. Dr. Csengeri Attila tartományi egészségügyi titkárnak sincs tudomása arról, hogy az intézetben nem megfelelően gyógykezelték volna a pácienseket. Sőt az egészségügyi minisztérium felügyelősége által végzett ellenőrzés is azt mutatja, hogy a betegek szakszerű ellátásban részesültek.
Aggodalomra nincs ok
Prof. dr. Marko Erak, a kamenicai radiológiai klinika vezetője szerint nyilvánvaló, hogy a médiában hamis jelentésre hivatkoznak, s ennek alapján terjed a szóbeszéd. Szerinte a jelentés egyetlen mulasztásról sem tesz említést, hanem az olvasható benne, hogy a káder- és a felszereléshiány ellenére kitűnően végzik a munkájukat. Tehát aggodalomra nincs ok. Egyébként az utóbbi néhány évben jelentős előrelépés történt a rákbetegek gyógyításában. Az intézet a PET/CT felszerelésének köszönhetően a legkorszerűbb diagnosztikát alkalmazza. A bécsi székhelyű atomenergia-ügynökség jóvoltából hozzájutottak a sugárterápia tervezését szolgáló rendszerhez, de gondot okoz a lineáris akcelerátor beszerzése és a káderhiány is. A korszerű eljárások alkalmazására ugyanis nem tudtak megfelelő szakembereket alkalmazni.
Az eset kapcsán az egészségügyi minisztérium a minap közleményt adott ki, melyben rámutatott, hogy az ügynökség jelentésének téves tolmácsolásáról van szó, ami feleslegesen borzolta fel a kedélyeket, különösen azokét a betegekét, akik az intézetben sugárkezelésben részesültek. Ilyenek sajnos nagyon sokan vannak, több mint 4000 daganatos betegről van szó.
