Unalmasak és csípnek

Úgy tűnik, ez a nyár a szúnyoghadjárat évadjaként lesz emlékezetes, hiszen kétlem, hogy az elmúlt évtizedekben voltak számukra kedvezőbb éghajlati viszonyok. Ezen a tavaszon minden olyan feltétel megvolt, ami kedvez szaporodásuknak: eső, áradás, tócsák, majd hirtelen meleg, amire testünk – mivel képtelen a gyors alkalmazkodásra – verejték és szén-dioxid-felhőkkel reagált. Az orvoskutatók szerint a magas koleszterinszint mellett e két dolog különösen vonzza a szúnyogokat. A nőstény szúnyogoknak (a hímek növényevők) a peterakáshoz szükségük van a vérre, és nem is akármilyenre.

Kit szeretnek a szúnyogok?

A kutatások szerint a peték fejlődéséhez elengedhetetlen a koleszterin jelenléte.

Talán ez lenne a felelet arra a gyakran feltett kérdésre, hogy vannak-e személyek, akiket jobban kedvelnek a szúnyogok. Eltekintve a Tüskevár Matula bácsijától, akit nem csíptek, a felelet többé-kevésbé negatív. Egy alapos vizsgálat kimutatta, hogy 838 önkéntes közül egy akadt, aki valamelyest kevésbé vonzotta a szúnyogokat. A vércsoportokkal végzett vizsgálatok sem egyértelműek: amíg egyes kutatók esküdnek a 0 vércsoport vonzóerejére, mások a többi hármat az A-, B- és AB-ben jelölik a vérszívók kedvenceként.

A meztelen igazság az, hogy az éhes szúnyog senkit sem kímél, ha nem rendelkezik riasztószerekkel. Különösen a vízpartokon, de sokak meglátása szerint bárhol tartózkodunk, megfelelő ellenszerek nélkül vesztesekként, apró, piros, viszkető csípésekkel, olykor pedig duzzadt, gyulladásos, váladékozó sebekkel kerülünk ki a szúnyogok ellen vívott harcból. Ez utóbbi tünet a vakargatás következményeként a körmünktől eredő bakteriális fertőzés eredménye, s ebben az esetben elkerülhetetlen az orvosi segítség igénybevétele. Súlyos, az egész szervezetünkre kiterjedő allergikus reakció, bár nem kizárt, rendkívül ritka. A 40 éves orvosi gyakorlatom alatt – ellentétben a darazsak, és méhek csípése okozta allergiával – nem találkoztam vele. A malária nem a mi éghajlatunk betegsége, azonban nem árt felkészülni rá, ha utunk Afrikába vinne.

Miért is viszket?

A viszketést a csípés következtében sejtjeinkből felszabadult hisztamin okozza. Ez a felfedezés két kérdésre is választ ad: akinél több hisztamin szabadul fel, a viszketés erősebb, szinte égető. Másrészt, a leghatásosabb gyógyszer természetesen a hisztamint gyorsan semlegesítő kenőcs.

Megelőzési lehetőségek és kezelés. A fehér színt kerülik, míg egy fekete póló csalogatja őket. A gyertya és a cigaretta füstje némileg eltéríti, a virágillatú parfümök és az alkohol vonzza őket. Szabaduljunk meg környezetünkben minden olyan eszköztől, amely összegyűjtheti az állóvizet. A szúnyogháló, a hosszú ujjú ing, a nadrág továbbra is a legmegbízhatóbbak.

A rovarirtó sprayek használata különösen hosszú távon felette aggályos, rákkeltő hatásuk miatt. Ezeknek zömét az Európai Unió 2008-ban kivonta a forgalomból, nálunk azonban, sajnos, még virágkorukat élik. A természetes riasztószerek közül leginkább ajánlatos a citrusfélék (grape-fruit, narancs, citrom, pomelo) és a szegfűszeg együttes használata. Ha a megfelezett narancsra vagy citromra szegfűszeget szórunk, majd leöntjük tömény szesszel, a kipárolgó illat hatékonyan tartja távol a szúnyogokat. A szegfűszeg más módon is jó riasztószer: porrá törve gézzsákban akasszuk fel a lakásban. Kedvelt megoldás a füstölő spirál. Nemcsak lakásban, hanem szabadban is alkalmazható. A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei egy-két nap alatt magától gyógyulnak, ha fel szeretnénk ezt gyorsítani, használjunk kis, körülírt bőrterületre antihisztamin (Synopen, Fenistil) vagy kortikoszteroid alapú krémet. Semmiképpen ne használjuk ezeknek a gyógyszereket tabletta vagy szirup formájában orvosi előírás nélkül, mert mellékhatásuk kiszámíthatatlan. Újabban több tudósítás jelent meg az antihisztamint tartalmazó krémek allergizáló hatásáról. Bánjunk velük óvatosan!

A házilag használt szerek tára szinte felsorolhatatlan.