Alig néhány hónapja – pontosabban ez év március 16-án – foglalkoztam a Gyógykalauzban az okkult vagy rejtett vérzéssel. Rámutattam akkor egy nagyon egyszerű, de rendkívül hatásos tesztre, amelynek hála, viszonylag korai stádiumban fényt deríthetünk a vastagbéltumorok jelenlétére. Írásomat ezekkel a szavakkal fejeztem be: „ajánlatos lenne a választott orvostól laboratóriumi beutalót kérni évente minden 50 életévét betöltött személynek.”
Ezt az elvet ma is vallom, akkor is, ha orvosi oldalról hangzottak el az öndiagnosztikára utalási megjegyzések. Én azonban továbbra is egy új viszony, az orvos-beteg partnerkapcsolat rendszerének egyik fontos lépcsőjét látom benne. Azóta azonban az orvostudomány nem szűnő érdeklődésének eredményeként újabb és újabb oldaláról sikerült kiszélesíteni az ember egyik legalattomosabb betegségéről, a bél- és vastagbéltumorról alkotott tudásunk palettáját. Érthetővé válik a szakemberek rendkívüli érdeklődése a béldaganatok mind korábbi felismerése iránt, ha tudjuk, hogy szinte észrevétlen alattomossággal emészti az emberi szervezetet, hogy a béldaganatos betegek körében az ötéves túlélés esélye nemzetközi átlaga alig éri el az 55%-ot, s ezzel a tüdőrák mögött szorosan a második helyre sorakozott fel. A mi térségünkben pedig még szomorúbbak a statisztikai kimutatások: az 5 éves betegségmentes túlélés nem több 25-27%-nál. Fő oka ennek a rendkívül gyorsan meginduló tumoráttétek a májba, a tüdőbe, az agyba és a csontokba, mindez a késői felfedezés eredményeként.
Kik a leginkább fenyegetettek?
Ma már tisztázott, hogyaz életkor az egyik legfontosabb kockázati tényező. A betegség az 50 év felettieket fenyegeti a leginkább. A hibás gének öröklése, tehát a családon belüli halmozódás mintegy 30%-os veszélyt rejt magában a vastag-, a végbélrák, a méhtestrák, illetve más hasi tumorok (vesemedence-, húgyvezeték-, epevezeték-, vékonybélrák) megjelenési okaként. Ilyenkor a fokozott óvatosságot akár igen fiatalon, a 30. életév előtt kell elkezdeni. Génhibásodást azonban magunk is előidézhetünk egészségtelen életvitelünkkel, helytelen étkezési szokásainkkal. Gondolok itt a rákkeltő anyagokat a szervezetbe juttató dohányzásra, a mértéktelen alkoholfogyasztásra, az elhízásra és az ezzel párosuló ülő életmódra. Fokozza a kockázatot a zsíros, koleszterin-, fehérje- és kalóriadús étrend, a telítetlen zsírok és a vörös húsok túlzott fogyasztása.
Védőfaktorként tartják viszont számon a gasztroenterológusok a rostokban gazdag ételek fogyasztását, ami nemcsak az emésztést, hanem a rákkeltő anyagokat tartalmazó bélsár keresztülhaladását is serkenti az érintett (esetlegesen polipoktól terhelt) bélszakaszon, lerövidítve az időt a káros anyagok felszívódására és a bél hosszadalmas izgatására. A zöldségeket, gyümölcsöket szintén a védőfaktorok közzé soroljuk.
A tüneteket illetően idézek nemrég megjelent könyvemből, ahol részletesen foglalkozom a rák korai jeleivel: „Legjellemzőbb a székelési szokások váratlan változása, holott táplálkozásunkban semmi eltérés nincs a megszokottnál. A beteg felfigyel arra, hogy a székszorulás és a hasmenés váltakozik, s ezek a tünetek tíz nap múlva sem szűnnek. Ez a jel már elegendő egy okkult vérzésvizsgálatra. Fájdalom ritkán, inkább hasi kellemetlen, rossz érzés, puffadás jelentkezik. A szabad szemmel észlelhető véres széklet kései jelnek tekinthető.”
Műtét, terápia...
Visszatérve az okkult vérzés kötelező évi vizsgálatára 50 éven felüli korban, szeretném leszögezni, hogy az esetleges pozitív lelet korántsem mutat egyoldalúan a béltumorra, tehát a tesztet nem tekintjük specifikusnak. A pozitív lelet csak arra kötelezi az orvost, hogy további vizsgálatra, kolonoszkópiára, azaz vastagbéltükrözésre küldje betegét. Ez a vizsgálat alkalmas a teljes vastagbél és a vékonybél egy részének áttekintésére, illetve a rákmegelőző állapotok és a daganat korai stádiumban történő felismerésére, próbametszet kiemelésére, sőt a kisebb elváltozások már a vastagbéltükrözés során eltávolíthatók, ami teljes biztonsággal megelőzi a vastagbélrák kialakulását. Sajnos a székletvérvizsgálatot követően a felmérések szerint kitűnt, hogy a pozitív lelet birtokában a betegek 40%-a nem veti alá magát a béltükrözésnek, idegenkedve az invazív, kellemetlen eljárástól. A nemzetközi ajánlások ezért irányulnak az altatásban vagy mélyebb bódításban elvégzendő béltükrözésre, ugyanis a bélredők elsimítása légbefúvással történik, ami jelentős fájdalommal jár.
A már kialakult rák kezelésében mindenképpen elsőrendű szerep illeti meg a daganat sebészeti eltávolítását. A kemoterápia és a sugárkezelés hatékonysága folytán ma már a távoli áttétek mellett sem lehetetlen, hogy a beteg tumormentessé váljon. A műtét, a sugár- és kemoterápia megnöveli a beteg tápigényét. Ebben az időszakban kalóriában és zsírban gazdag, de könnyen emészthető ételekkel segítsük a szervezetet a betegség végleges leküzdésében! Az éhezés kimondottan káros. Küszöböljük ki a nyomelemhiányt, erősítsük az immunrendszert gyógytápszerekkel, amelyek több évtizede jelen vannak elismert immunerősítőkként! Anélkül, hogy bármelyiket is favorizálnám, felsorolok néhányat az ismertek és elismertek közül: a zöld tea, a C-vitamin, a Béres-csepp, az Avemar, a Flavin 7, a Celadam külön-külön használható, de együttes fogyasztásuk nem ajánlható.
Egy új, specifikus tumormarker Legújabban a figyelem az ún. tumormarkerek irányába fordult. Egy-két kivétellel az orvostudomány ezeket az egyszerű vér- vagy egyéb mintaleleteket úgy kezelte, hogy az ilyen vizsgálatokkal csak a daganatos betegségek progressziója, kiújulása mutatható ki, de diagnosztizálásra nem alkalmasok. 2004-ben Németországban azonban megtörtént az áttörés. Megkezdték az enzimes béldaganatszűrést (Schebo Tumor M2–Pk székletteszt), ami ez évben már Magyarországon is elérhetővé vált, amint az lenni szokott, egyelőre a magánlaboratóriumokban. Az új módszer értéke abban rejlik, hogy a nem vérző daganatot is jelzi kiemelkedő, 85%-os érzékenységgel. A pozitív lelet esetében itt is képalkotó kolonoszkópiás, esetleg metszetképalkotó CT, MRI vizsgálat ajánlott. A vizsgálathoz elegendő egy gombostű nagyságú székletminta. Ezt az eljárást sajnos nálunk még nem alkalmazzák. |
