Az esztétikai fogászat kifejezés olyan korszerű szemléletet jelent, amely egyszerre veszi figyelembe a funkciót és az esztétikumot a fogászati beavatkozások tervezésénél és elkészítésénél. E komplex szemlélettel tehát nemcsak jól használható, hanem tartós, igényes és szép fogazatot lehet kialakítani. Az esztétikai fogászat eszköztára az utóbbi években számos új, hatékony eszközzel és kezeléssel bővült, amelyek már hazánkban is elérhetőek. Erről kérdezzük dr. Király Éva újvidéki fogorvost.
A legáltalánosabb esztétikai beavatkozás az amalgámtömések cseréje fogszínű tömésre. Mi a véleménye erről?
– Az amalgám ezüst-higany ötvözet. Ezüst 50-70%-ban van benne, tartalmaz még ónt kb. 20%-ban, rezet körülbelül 20%-ban, a többi pedig elemi higany. Már 185 éve használják, és nagyon elterjedt olcsósága, egyszerű behelyezése és tartóssága miatt, így nagy néptömegeket lehetett időben megmenteni a fogszuvasodás komplikációitól. Amit már a kezdettől tudtunk, hogy bizony az elemi higanynak mellékhatása is van, ami higanygőz formájában felszabadul a tömésből, és belélegezzük. Így kerül a vérbe, és onnan gyorsan lerakódik a különböző szervekben, különösen az agyban a hipofízisben és a májban. Különben higany van a levegőben, az ivóvízben, italokban, halban és egyéb élelmiszerekben, kozmetikai szerekben is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározta, hogy a szervezetünkbe naponta megközelítőleg 300–500 mikrogramm higany kerülhet, a tömésekből pedig kb. ennek a mennyiségnek a tizede szabadul fel. Mégis ha valaki érzékenyebb, vagy szakmai szempontból ki van téve ennek a veszélynek, érdemes vigyáznia. Kerülni kell az amalgám használatát a terhes nőknél – még a cserét is – és a gyermekeknél is. Nagyobb higanyfertőzéskor elsősorban nem specifikus jelek jelentkezhetnek, pl. fáradtság, koncentrációzavar, memóriazavar, pszichikai problémák, az immunitás csökkenése, valamint krónikus gyulladások. Ezeket a tüneteket már 1920-ban leírták, de mivel csak elvétve jelentkeznek, ezért a WHO nem tartja kockázatosnak az amalgám töméseket. Csak a megfelelő indikációban kell használni, ha nem tudjuk a száraz környezetet biztosítani tömés közben, ha nagy és mély a tömés, különben inkább kompozit tömést használunk. Saját tapasztalatom az, hogy az amalgámot lehet használni, azonban figyelni kell az esetleges mellékhatásokra.
Napjaink slágere kétségtelenül a fogfehérítés. Mit kell tudni róla?
– A fogfehérítés kizárólag esztétikai fogászati beavatkozás. Az emberek már régóta foglalkoznak a fogfehérítés gondolatával. Régen hamuval, szódabikarbónával fehérítették a fogakat. A 20. század első felében már kísérleteztek a fogfehérítő anyagokkal, de csak a 70-es, 80-as évekre vált e szerek használata biztonságossá és egyszerűvé. A fogfehérítő anyagok oxidálószerek – hidrogén-peroxid, karbamid-peroxid vagy nátrium-perborát. A fogfelszínre érve aktiválódva az aktiv oxigén penetrál, beszívódik a zománcba és az alatta levő dentinbe, és ott felszabadítja a színes pigmentanyagokat, és ezáltal fehéríti a fogakat. A hatás függ az anyag koncentrációjától, az időtől, amennyit hat, és a hőmérséklettől.
Valójában milyen okok miatt színeződik el a fog?
– A fogak mindenkinél idővel sötétebbnek tűnnek, mert beléjük szívódnak különböző pigmentanyagok, amelyek különböző ételekben, italokban találhatók meg (pl. vörösbor, kávé, tea, dohány, meggy, szeder, szilva), ezenkívül szájfertőtlenítő szerekben, különböző mesterséges étel- és italszínezékekben, egyes vasat vagy nitrátot tartalmazó gyógyszerekben, valamint a tetraciklinekben. Az elszíneződés tartós és kumulálódik.
Miből áll a kezelés?
– A kezelés függ az alkalmazott fogfehérítő anyag koncentrációjától és a fogak elszíneződésének mértékétől. Az otthoni fogfehérítésre 10-20% hidrogén-preoxidot használunk, melyet az előre elkészített mélyhúzott sínbe kenünk, és a fogakra nyomva a szájban hagyjuk kb. 30–60 percig. Egy-két hét után megjön az eredmény. Hátránya, hogy nehezen ellenőrizhető és az ínyhez érve annak sérülését is okozhatja. A rendelői fehérítésre töményebb anyagokat használunk (35-38% hidrogén-peroxidot), amelyet az íny izolálása után a fogakra helyezünk. Az eredmény már egy óra után látványos. Ezen anyagok hatását különböző fényforrásokkal meggyorsíthatjuk, de ezekkel szakszerűen és óvatosan kell eljárni. A rendelői fehérítés után is jelentkezhet múló fog- és ínyérzékenység. Természetesen a kezelés előtt minden szuvas fogat, gyulladt ínyt gyógyítani kell, és a fogkövet természetesen el kell távolítani, le kell tisztítani. Mivel a fogfehérítő anyagban lévő aktív oxigén a hatóanyag, ez áthatolva a zománcon és a dentinben oxidációval fehéríti ki a pigmentanyagokat. Ezért mondhatjuk, hogy fellazítja, szitaszerűvé teszi a zománcot. Ezt a múló zománcsérülést fluort tartalmazó anyagokkal gyógyítjuk, remineralizáljuk a zománcot.
Fehéríthetőek-e a tömések, hidak?
– A hidak anyaga legújabban különböző kerámia, a töméseké pedig műgyanta, ezekre nem hat a fogfehérítés.
Meddig tart a fehérítés hatása?
– Fehérítés után körülbelül két hétig kötelező az úgynevezett fehér diéta, ennek során kerüljük a színezéket tartalmazó ételeket-italokat. Ez alatt az idő alatt a zománc visszanyeri eredeti állapotát. Rajtunk áll a fehérítés tartóssága, az elszíneződés okozóinak kerülésével, ha vigyázunk, több évig is eltarthat a szép mosolyunk.
Mit tehetünk az újabb elszíneződés megakadályozásáért?
– Mértékkel kell fogyasztani a kávét, teát, vörösbort és a mesterséges színezéket tartalmazó ételeket, italokat. Rendszeresen mossuk fogainkat, félévente pedig járjunk el fogorvosunkhoz fogkőtisztításra – tanácsolja a doktornő.
