Jaroslav Hašek cseh humorista és szatirikus író száz évvel ezelőtt, 1921 tavaszán kezdett hozzá fő műve, a Švejk, a derék katona című regény végleges változatának megírásához. Nagy lélegzetű alkotásának volt előzménye, hiszen a Švejk, a derék katona és egyéb különös történetek című könyve 1912-ben jelent meg.
Rúzsfolt
Tegye föl a kezét, aki szeret port törölni, porszívózni, takarítani! Ja, nem megyünk élőben...
Hogy jó-e vagy rossz – ebben mindenkinek megoszlik a véleménye. A sarki árus szerint valamikor csak ki kell ereszteni a gőzt, és erre a legalkalmasabb megoldás egy-két őszintén kimondott szitokszó, vagyis a káromkodás.
1926-ban született az apai nagyanyám. Sajnos már 20 éve nincs közöttünk, viszont egy olyan örökséget hagyott rám, ránk, amely mindennap eszembe juttatja őt.
Babarczy Eszter Voland című novellájában egy ötvenes nőről ír, aki magányosan él a lakásában, mígnem egy napon megjelenik ablakában egy kandúr. El is nevezi Volandnak a macskát, sajátos bulgakovi párhuzammal, bár A Mester és Margaritában Woland a „főgonosz” neve, a macskát pedig Behemótnak hívják, találóan, hiszen a hatalmas kandúr két lábon jár, és néha át tud változni emberré.
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emléke az évek múlásával egyre nagyobb teret követel magának a lelkemben, az akkori fájdalmas események sorában nemcsak a magára talált magyar nemzet korábbi évszázadainak történetét, de XX. századi nemzeti tragédiánkhoz vezető út valamennyi előjelét megtalálom.