„Diák fizikavizsgára megy be.
Tanár: Foglaljon helyet. Utazik a vonaton, és nagyon melege van. Mit tesz?
Diák: Lehúzom az ablakot.
Tanár: Nagyon jó. A vonat 110 km/h sebességgel kanyarodik É–ÉK irányból ÉK-re. Odakinn 30 km/h ÉNy-i szél fúj. A lehúzott ablakon egy 200 mm x 1000 mm-es rés van, ezen áramlik be a levegő. A fülke térfogata 5,5 köbméter, az ajtó résnyire van nyitva, ami 5 cm. Mennyi idő alatt cserélődik ki a fülkében a levegő 90%-a?
Diák: Ööööö...
Kivágják.
Odakint elmeséli a többieknek, hogy mi történt bent. Bemegy a következő delikvens.
Tanár: Foglaljon helyet. Utazik a vonaton, és nagyon melege van. Mit tesz?
Diák2: Leveszem a pulóverem.
Tanár: De nagyon meleg van. Mit tesz?
Diák2: Leveszem az ingem is.
Tanár: Ne őrjítsen meg, 40 fok meleg van és 90% páratartalom.
Diák2: Akkor leveszem a gatyámat is.
Tanár: De hát nem látja, hogy a fülke teljesen tele van buzikkal?!
Diák2: NEM BÁNOM, HA EGY VAGONNYI BUZI SEGGBE B#SZ IS, AKKOR SEM NYITOM KI AZ ABLAKOT!!!
Posted by: Szabó Palócz / 8:59 DU1”
Ha jól számolom, sorrendben negyedik blogbejegyzésem volt ez 2003. november 27-én, aznap, amikor a legelső internetes naplómat megnyitottam. Este kilenc órakor még barátkoztam az ingyenes szolgáltató rendszerével, teszteltem, hogy is működik ez az egész… Ismerkedtem a bloguniverzummal, amelyikről akkor már igen sokat olvastam, de még nagyon ügyetlenül mozogtam benne. Így hát komolyabb bejegyzésekre még nem vállalkoztam, csak egy ezernyi címre (s így az enyémre is…) szétküldött viccet másoltam be, hogy lássam, hogy kell ezt csinálni, mire jó ez az egész… (S mindez még a szpray.blogspot.com címen történet…)
S szó se róla, nagyon hamar megbarátkoztunk egymással. Rövid időn belül több más blogot is nyitottam különféle szervereken, internetes naplóim pedig aztán annyira elszaporodtak, hogy hamarosan meg is csömörlöttem ettől az egésztől… Jeleztem már sorozatunkban, hogy huzamosabb ideje nem is volt valódi, igazi, működő, rendesen és következetesen frissített, csak a bejegyzések szaporítása kedvéért gondozott blogom… Beleuntam az egészbe, volt épp elég más terem, ahol úgymond „kiélhettem” magam. A regisztrált internetes naplók egy részét jegyzetfüzetnek, másokat tárhelynek ugyan továbbra is használtam, de csakis ilyen önös, galád célokra.
Aztán pedig, ahogy idén februárban a Kép.tár.hu szerverén tárolt, szinte hiánytalan Asterix- és Talpraesett Tom-, valamint egyéb darabokkal és témakörökkel is kiegészült képregénygyűjteményem megsemmisült, eltűnt az internetről, majd pedig a kishegyesi Molnár Mór nagyon kedves Iwiw-es üzenete is megérkezett, adódott végre motivációm, hogy kicsit átnézzem, és talán rendbe is szedjem, alkalmasint felfrissítsem a már évek óta igencsak elhanyagolt, korábban azonban alapos gonddal kiépített blogrendszerem, bloguniverzumomat.
Akár véletlenszerűségnek is mondhatnám, hogy választásom először a Kulimász című blogra esett a www.kulimasz.freeblog.hu címen. A cím pedig önmagáért beszél…
Mielőtt most áprilisban újra „elővettem” volna most ezt a blogot, az utolsó igazán értékelhető bejegyzést, az akkori Magyar Filmszemléhez kapcsolódva, 2006 márciusában hagytam (el…) itt. Videoblognak indult szegény, meg a maga(m) módján, amolyan háttérkiszolgálónak, tematikusan bontott anyagnak más – esetenként pedig a folyóiratiság szándékával is működtetett – internetes naplókhoz. De ezzel már egy másik történetbe sodródtunk bele, amit majd a jövő héten mesélek el…
Addig is eredményes és épületes lapozgatást kívánok ehhez a hatalmas nagy Kulimászhoz…
Azt pedig, aki megfejti nekem, hogy mi lett volna a helyes válasz a viccben szereplő kérdésre, amelyet az első diáknak adott fel a tanár, teljesen komolyan mondom, vendégül látom egy pizzára és néhány korsó sörre a Mojóban…
1 http://szpray.blogspot.com/2003_11_01_szpray_archive.html#106996344009674224
