2024. május 3., péntek

A Kiemelt Vasmacska Mohos Karmán Megcsillan A Tétova Holdfény

Csakúgy, mint egykoron Kalliopé mellbimbóin is megcsillant. Óh, A Költészet Napja, Emberek!... (Nos, igen. Hetente egy alkalommal – az alkarommal, hehe – ülök neki blogot írni – hogy teljék ama fehér mező apró fekete virágokkal meg –, hogy a fürkész heti/kétheti röptében készült fotóit magunk elé tárjam. A tárlatom, ím, ennyi. Utazgatunk, fényképezgetünk... Ehh, én most minden huncutságot elárulok Tinéktek ma este?... Ja. El én. El biza. Shotgun Ibiza.) Óh, A Költészet Napja, Emberek!...

A horgonyt kiemelték. Bár fogalmazhatunk úgy is, hogy a kötélsodronyt elmetszették... elmetszettük... elmetszetted... elmetszettem... tem... tem... tem... mégmindigszeretem... mégmin-digsze-retem...

...tetemm – tetemm...

A Költészet lüktetés (ebben a pillanatban a NoLimitben felcsendülnek a High Hopes első akkordjai), a Költészet ritmus...

A Költészet szárnyalás. Vagy szárnynyalás... ha Ikarosz megúszta véletlenül... (Mit is mondott erről épp tegnap este A kedves?... Szépeket... fájdalmasakat... igazakat... Képtelen vagyok most idézni... De a lényeg, valahol: Az Álommadár most újra szabadon száll. Csókokat hint a felhőinek. Kik azóta is szikrázó táncukat járják... ott éppen, ahol egykoron (és mindig) Gaia és a Magas Ég köldöke összeér(t). Az Álommadár most újra szabadon száll. Mondd, Múzsácska, kétszeresen is: Múzsácska! Van-é kedved egy ideig együtt röpködni vélem a szeszélyes Égbolton?...

Az Álommadár most újra szabadon száll, bizony. Kár, hogy magányos egy kicsit...)

De a Költészet elengedő szeretet is! (És a Szeretet elengedő költészet!) Csak nézem a lányka portréját. Itt van tőlem vagy három-négy méterre. (Psssssszzzzttttt... erős késztetést érzek, hogy az ajkammal illessem a fényképet... nem szabaaaaaddd... psssssszzzzttttt!...)

De a Költészet elengedő szeretet is! (És a Szeretet elengedő költészet!) Boldogan – bár most még összeforratlan szűmmel viaskodván – röppenek tova. Hiszen bárhová is sodor a szél: itt vagy velem, édes, itt vagy velem mindenütt.

The Sweet Dreams are over? Well: the end is the beginning is the end.

Cheerio!