Viharok, záporok, zivatarok vetettek véget június végén, július elején az Európát kínzó kánikulának, amely (történelmi) hőmérsékleti rekordokat hozott. A felfrissülés mindenütt jól jött, de a villámlások, a helyenkénti jégverések és árvizek, valamint az erős szelek és a felhőszakadások sehol sem hiányoztak. Pedig többfelé, így Belgiumban, Csehországban, Hollandiában, Romániában és Svájcban ezekből is kijutott. A hőséghez hasonlóan a lehűlés is a kontinens nyugati felén kezdődött, majd átterjedt a keleti részére.
Ezt megelőzően rekkenő hőségtől szenvedett legalább 30 ország. Olasz meteorológusok nevet is adtak a tikkasztó forróságot előidéző hőhullámnak. A jelenségből így lett Cerberus, amely eredetileg a görög mitológia félelmetes háromfejű kutyája, különleges szolgálatra rendelve: az alvilág őrzésére. Elsősorban azzal a feladattal, hogy akadályozza meg élő ember bejutását, illetve azt, hogy ne szökhessen meg onnan egy halott se.
Június utolsó hétvégéjén Európában már majdnem 200 millió embert sújtott a kánikula, amely néhol nappali és/vagy éjszakai, másutt havi, s legalább kilenc országban abszolút nyári hőmérsékleti csúcsokat állított be.
A nagy meleg ráadásul majdnem mindenütt hetekig tanyázott a nyár első hónapját eddig jellemző átlaghőmérséklet felett. A hivatalos feljegyzések kezdete óta mért legmagasabb minimum- és maximumértékek jó néhány országban (köztük Csehországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Németországban) több, olykor egymást követő napon is megdőltek.
A rekorderek közé tartozik mások mellett Ausztria (a legmelegebbet, 40 Celsius-fokot, június 28-án mérték Bécsben), Belarusz (40,4 fok, június 29., Pinszk), Csehország (41,9 fok, június 28., Doksany), Dánia (37 fok, június 27., Ødum), Franciaország (44,3 fok, június 23., Pissos. Június 23-án és 24-én új országos napi átlaghőmérsékleti csúcsérték is született, alkalmanként elérve a 30 fokot.), Hollandia (39,4 fok, június 26., Ell. Az ország történelmében az idén júniusban adták ki először a legmagasabb fokozatú időjárási riasztást a túlzott hőség miatt.), Lengyelország (40,5 fok, június 28., Słubice), Luxemburg (38,2 fok, június 26., Luxembourg), Magyarország (42 fok, június 30., Szécsény), Nagy-Britannia (37,7 fok, június 26., Lingwood), Németország (41,7 fok, június 28., Coschen. Kubschütz pedig azért került a figyelem előterébe, mert június 28-ára virradóra itt 29,4 fok volt, ami a valaha mért legmagasabb országos minimum-hőmérsékletnek felel meg.), Spanyolország (45,1 fok, június 22., Andújar, majd ugyanannyi június 23-án, Montoróban. Az eddigi legforróbb júniusi éjszaka 21-ére virradóra esett Almeríában, 30,8 fokos hőséggel.), Svájc (39 fok, június 27., Bázel), Szlovákia (41,3 fok, június 30., Garamkövesd/Kamenica nad Hronom) és Szlovénia (39 fok, június 29., Nova Gorica) is.
Becslések szerint június 21-e és 28-a között az európai hőhullámok tragikusnak bizonyultak több mint 4000 személy számára. A rendkívüli helyzetben megannyi óvintézkedést, korlátozást, tiltást és egyéb szabályt léptettek életbe a hatóságok, amelyek sorra adták ki a figyelmeztetéseket is, osztogatták a jótanácsokat, s rendelték el a legmagasabb fokozatú hőségriadókat tengernyi településen és régióban.
A perzselő hőség miatt sokfelé csökkentették a vízfelhasználást, az atomerőművek működését (vagyis az áramtermelést), a szabadban végzett munka idejét és a vonatok sebességét. Másutt súlykorlátozást vezettek be az autópályákon és az országutakon, hogy a nehezebb járművek föl ne szántsák a megpuhult vagy felpúposodott aszfaltburkolatot. Nagy-Britanniában és Franciaországban iskolák ezreiben vagy szünetelt az oktatás, vagy rövidebbre vették a napi tanítási időt. A francia gimnáziumokban az érettségi vizsgákat is elhalasztották egy héttel. Több országban otthoni munkavégzést rendeltek el az (állami) alkalmazottaknak.
A szervezők rengeteg szabadtéri rendezvényt, versenyt, fesztivált mondtak le. Kulturális és egyéb intézmények, építmények, idegenforgalmi nevezetességek látogatási, illetve nyitvatartási idejét rövidítették le (átmenetileg) az illetékesek.
Szinte mindenütt meteorológiai-egészségügyi figyelmeztetéseket adtak ki, fokozott készültségbe helyezték a mentőegységeket, a tűzoltókat és a kórházakat, amelyek több helyen megteltek olyan páciensekkel, akiknek a kánikula okozta a betegségüket vagy erősítette fel a meglévő nyavalyáikat. A mentőszolgálatok sokfelé rekordszámú riasztásokat, segélyhívásokat kaptak. Városok tucatjaiban alakítottak ki hűvös menedékhelyeket a rászorulóknak és/vagy telepítettek közterületekre ventilátorokat, párakapukat.
Hírek érkeztek arról is, hogy Franciaországtól Görögországig felcsaptak az első nagyobb erdő- és bozóttüzek. Június 30-án Thesszaloniki közelében két ember lelte halálát a lángokban. Egyéb helyeken az ivóvízhiány és a folyók, tavak vizének csökkenése, ritkábban eltűnése, valamint az aszály érintette kedvezőtlenül a lakosságot s a természetet.
A forróság lezárását jelentő helyenkénti viharok, esőzések és zivatarok után visszatér a kánikula. A meteorológusok attól tartanak, hogy júliusban (vidékünkön a hétvégétől) újabb, veszélyes hőhullám törhet Európára, alighanem új rekord-, vagy rekord közeli hőmérsékletekkel. Térségünkben a 40-45 fokos extrém hőség talán elmarad, ám az átlagosnál ismét magasabb, 32 és 37 fok közötti melegre kell készülni.
Meddig marad ez így? Sokáig. (Évtizedekig is akár.) Mi az ellenszer? Sok minden. Szakemberek és tudósok tízezrei mondták már el, és az ezredforduló óta folyamatosan ismétlik önmagukat. Üzeneteik lényege: a probléma valódi okait kell kezelni, ideális esetben megszüntetni, vagyis az emberiségnek gyökeresen meg kell változtatnia, s át kell alakítania azokat az elfogadhatatlan és káros társadalmi-gazdasági tevékenységeit, amelyek gyorsítják és súlyosbítják a légkör felmelegedését. Ennek elmulasztása esetén a fő veszély már nem a bolygó ökoszisztémájának és a homosapiens-féle civilizáció összeomlása lesz, hanem az, ahogyan az emberek a katasztrófára reagálnak.
A júniusi hőmérsékleti értékek egy része azért emelkedett több európai országban is a valaha hivatalosan feljegyzett legmagasabb szintekre, mert hőkupola (hőbuborék) alakult ki a kontinens fölött. Egy olyan csapda, amely mozdulatlanná tette az Észak-Afrikából érkezett forró levegőt. Ez az állapot nem alakult volna ki a klímaváltozás nélkül.
Bár még akadnak kétkedők, immár széles körben elfogadott tudományos álláspont, hogy a jövőben gyakoribbak lesznek az olyan szélsőséges időjárási események, amikor az ideinél is tovább tartó intenzív nyári hőhullámok alakulnak ki a Földön, új melegrekordokkal. Megnehezítve az életet, s egyre nagyobb veszélybe sodorva mindent és mindenkit.
Tudományos tanulmányok figyelmeztetnek arra is, hogy a hőség olyan ütemben növekszik majd, amelyhez nehezen tudunk alkalmazkodni. A legnagyobb veszély Európára leselkedik, mivel a kontinensek közül és a világátlaghoz képest itt a leggyorsabb a felmelegedés.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
