Valahogy sosem értettem a napozás lényegét. A napozás szerelmesei órákig képesek feküdni a tűző napon csak azért, hogy néhány árnyalattal barnábbak legyenek. Nekem sajnos ez sosem sikerül, sőt, ami azt illeti, igazából utálok napozni, ráadásul a meleget sem szeretem.
Ha strandon vagyok vagy a tenger mellett, nálam a forgatókönyv mindig ugyanaz. Először bemegyek a vízbe, úszok egyet, majd kijövök és azonnal irányulok az árnyékba, lehetőleg az ernyő alá. Mert ha nem ezt teszem, akkor garantált a leégés. Sajnos nem tudok lebarnulni szép aranyszínűre, mint mások, hanem piros leszek, mint egy rák.
A családomban valami furcsa genetikai igazságtalanság történt. Apukám és a húgom például naptejet sem használnak, és mindig kinevetnek az ötvenes faktorom miatt. Őket megsüti a nap és máris lebarnulnak. A húgom ráadásul már nyár elején elkezd napozni a medence melletti hintaágyban az udvaron, hogy mire nyaralni megyünk, már szép színe legyen. Anyukám és én meg ott állunk piros vállal, égő bőrrel, és próbáljuk túlélni a hőséget.
A naptej nálam alapfelszerelés, mindig 50 faktoros. Kalapot is viselek, még a vízben is, hogy ne csak az arcomat védjem, hanem a fejbőrömet is. A fejbőrt ugyanis nehéz bekenni naptejjel, és ha megpróbálom, olyan lesz a hajam, mintha egy hétig nem mostam volna meg, nem beszélve arról, hogy a göndör fürtjeim összekócolódnának a krémtől. Ezért nekem fontos, hogy a hajam vizes legyen, és legyen rajtam valami, ami takarja. A vizes haj valamennyire hűt, a kalap pedig árnyékot is ad. Természetesen napszemüveg nélkül sem indulok el sehova nyáron. Sokan csak divatkelléknek tartják, pedig a szem ugyanúgy ki van téve az UV-sugárzásnak, mint a bőr. Hosszú távon ez károsíthatja a szaruhártyát, és növelheti a szürke hályog kialakulásának esélyét. Emellett a felhők sem szűrik ki teljesen az UV-sugárzást, ezért borús időben is érdemes fényvédőt, napszemüveget használni.
Sokan azt mondják, hogy a vízben jobban barnulsz. Ebben van igazság, mert a víz visszaveri az UV-sugarakat. Vagyis miközben azt hisszük, hogy hűsölünk, valójában több napsütést kapunk. Ezért lehet olyan könnyen leégni vízben is. De a vízzel kapcsolatban nem csak ez fontos. Ha valaki hosszabb ideig a tűző napon fekszik, barnul, és felhevül a teste, akkor kitágulnak az erek, felgyorsul a keringés. Ilyenkor hirtelen beleugrani a hideg vízbe komoly rizikót jelent. A szervezetet érheti sokk, hirtelen vérnyomásesés, szédülés, rosszullét is felléphet, súlyosabb esetben szívritmuszavar is. Nem véletlen, hogy mindig mondják, hogy fokozatosan menjünk a vízbe, főleg a legnagyobb melegben.
A napfényre egyébként szükségünk van, és ha a D-vitamint természetes úton szedjük, akkor jobb lesz a hangulatunk, és több lesz az energiánk. De nyáron, főleg 11 és 16 óra között a legerősebb az UV-sugárzás, amely komoly károkat tud okozni, nemcsak leégést: a bőr idő előtti öregedését, pigmentfoltokat, kiszáradást, sőt hosszú távon akár bőrrákot is. Sokan azt hiszik, hogy ha egyszer-kétszer leégnek, az belefér. Pedig a leégés valójában egy égési sérülés. Ugyanolyan komoly, mint amikor hozzáérünk egy forró láboshoz. A napból érkező sugarak gyulladásos folyamatot indítanak el a bőrben, amitől bepirosodik, viszket, és fáj az érintett terület. Súlyosabb esetben hólyagok is megjelenhetnek, rosszullét, láz és fejfájás is társulhat, ezenkívül az anyajegyekre és szemölcsökre is fokozottan figyelni kell. A túl sok napfény irritálhatja őket, változást okozhat a színükben, méretükben vagy formájukban. Ilyenkor érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, hiszen ez már nem csak esztétikai kérdés.
Ótos András felvétele
Ami pedig a megelőzést illeti, sokan esküsznek arra, hogy a szolárium felkészíti a bőrt a nyárra. Nekem is több ismerősöm mondta, hogyha elmegyek szolizni, azzal felkészítem a testem a nyárra. Én viszont akkor sem mentem el, mert ez az úgynevezett előbarnulás egy tévhit. A bőrgyógyászok szerint a nyaralás előtti szoláriumozás nem nyújt valódi védelmet a leégés ellen. Vagyis hiába hiszik sokan, hogy ezzel felkészítik a bőrüket, valójában csak plusz UV-fény-terhelést adnak neki. A szolárium ugyanúgy károsítja a bőrsejteket, gyorsítja az öregedést és növeli a bőrdaganatok kockázatát. Persze sokan nem védekezésként mennek, hanem esztétikai okból, hogy már az utazás első napján is barnák legyenek, vagy akár egész évben így szeretnek kinézni, ezt teljesen érthető.
A leégéstől viszont továbbra is csak a megfelelő fényvédő védhet meg bennünket. De velem is előfordult már, hogy minden óvatosság ellenére leégtem. Ilyenkor jön az égő érzés, a feszülő bőr, és az a bizonyos pillanat, amikor már a póló is fáj és aludni sem lehet. Ilyenkor az első szabály egyszerű, hogy nem megyünk vissza a napra. A második pedig a hűtés, a langyos zuhany vagy a hideg vizes borogatás sokat segíthet. A jég viszont egy újabb sokk a bőrnek, azt inkább hanyagoljuk. Mérvadó a hidratálás belülről és kívülről is. A leégett bőr szó szerint szomjazik. Sok víz, könnyű testápoló vagy napozás utáni krém ilyenkor aranyat ér. Szerencsére vannak házi praktikák is. Az aloe vera például tényleg csodaszer, ha van otthon, csak le kell vágni egy levelet, kettévágni, majd a zselés részével bekenni a leégett bőrt. Nekem ez is bevált, hiszen egyszerre nyugtat, hidratál, gyulladáscsökkentő, és segíti a sebgyógyulást. A kamillateás borogatás is jó megoldás lehet. Miután kihűl a tea, vattával kell felvinni a bőrre, csökkenti a gyulladást, nyugtatja az irritációt és puhítja a bőrt.
Viszont van pár dolog, amit nem szabad csinálni, például tejfölt, joghurtot kenni a bőrre, mert inkább irritálhatja. Az olajos krémek sem jók, mert bent tartják a hőt. A hámló bőrt sem szabad leszedni vagy leradírozni, mert azáltal lassul a gyógyulási folyamat.
A legjobb megelőzés még mindig az, ha nem délben fekszünk ki napozni. Ha kétóránként újrakenjük a naptejet, úszás előtt és után is. Jó ha kalapot húzunk, ha napszemüveget veszünk, ha odafigyelünk a fejbőrünkre is, és ha néha inkább az árnyékot választjuk, akkor talán hálás lesz ezért a bőrünk.
Nyitókép: Ótos András felvétele
