Mi lesz a NIS-szankciók sorsa?

Az Egyesült Államok az idén január 10-én szankciókat vezetett be az orosz olajszektor ellen azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra. A szankciók a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) is érintették az orosz többségi tulajdonjog miatt: A Gazprom Neft mintegy 50 százalékos részesedéssel rendelkezett, a Gazprom 6,15 százalékossal, míg a szerb állam körülbelül 30 százalékot birtokol, a maradék pedig kisrészvényeseké.

Ezt követően diplomáciai egyeztetések kezdődtek Washington, Belgrád és Moszkva között, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek lehetővé teszik a NIS működését.

Az amerikai pénzügyminisztérium 45 napot adott a Gazprom Neft számára, hogy szabaduljon meg részesedésétől a NIS-ben. A megoldás érdekében február 26-án a Gazprom Neft a NIS 5,15 százalékát átadta a Gazpromnak, így részesedése 44,85 százalékra csökkent, a Gazpromé 11,3 százalékra nőtt. Az amerikaiak szerint azonban hiába történt belső átrendezés az orosz cégek között, ha a befolyás ugyanúgy az orosz állam kezében van. Így a szankciós tervek továbbra is érvényben vannak.

Az amerikai pénzügyminisztérium által bevezetett szankciók eredetileg 2025. február 27-én léptek volna életbe. A NIS kérvényt nyújtott be az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalához (OFAC), hogy 90 nappal halassza el a szankciók bevezetését, amit Szerbia és Magyarország is támogatott. A vállalat ugyanis jelentős szerepet tölt be nemcsak a kőolaj ellátása, de az egész gazdaság működése szempontjából. Az utolsó pillanatban 30 nappal elhalasztották a szankciók érvényesítését. Az amerikai fél minden bizonnyal megértette Szerbia nehéz helyzetét és a NIS jelentőségét az ország gazdaságának működésében, akárcsak a lakosságot érintő következményeket. Azzal is tisztában van, hogy a NIS a régió stabilitásának megtartásában fontos szerepet tölt be. A NIS üzemelteti Szerbia egyetlen, 4,1 millió tonna kapacitású olajfinomítóját, amely az ország nagy részéért felel, és a szankciók életbelépése elvágná ellátásától.

A múlt héten negyedszerre is elhalasztották a NIS elleni szankciókat, ami kiváló hír Szerbia számára. Azt jelenti, hogy a pancsovai finomító tovább működhet, a NIS folytathatja a piac ellátását, és elegendő energiahordozó áll majd rendelkezésre.

Az államvezetőség az elmúlt időszakban sokszor hangsúlyozta, hogy a NIS ellen kivetett amerikai szankciók miatt a polgároknak nincs miért aggódniuk, továbbra is lesz üzemanyag a töltőállomásokon. A polgárok, ahogy eddig is, gond nélkül tankolhatnak. A legfontosabb az, hogy a pancsovai kőolaj-finomító folytassa a munkát, és ne következzen be változás az ellátást illetően. 
 

A szerb állam a NIS ügyét illetően kapcsolatban van a szomszédos országokkal is, amelyek a kezdetektől támogatták a halasztási kérelmet, ezáltal biztosítva a stabilitást a régióban. A magyarországi MOL olaj- és gázipari vállalat megerősítette, hogy szükség esetén duplájára növeli az üzemanyag szállítását. Szerbia egyébként az elmúlt 2-3 évben megnövelte kőolajtartalékait, 3 hónapra elegendő nyersolaj áll rendelkezésére.

A szerb kormány reméli, hogy az amerikai pénzügyminisztériummal folyatni tudják a párbeszédet, amely tartós megoldáshoz vezethet.

A helyzet azonban továbbra is bizonytalan. Az amerikai szankciókat elnöki rendelettel vezették be, de azok visszavonásához a kongresszus döntésére lenne szükség. Az eljárás bonyolult, a kongresszus nem kíván enyhíteni az Oroszország elleni szankciókon. Szerbia nehéz helyzetben van, az egyik oldalról ott az orosz befolyás, a másikon a nyugati nyomás.

A szankciók érvényesítése komoly következményekkel járna – például a banki tranzakciók leállításával a NIS nem tudna kőolajat importálni a horvát JANAF kőolajvezetéken keresztül, ellátási zavarok keletkeznének. A pancsovai finomító nem tudna teljes kapacitással működni, vagy teljesen leállna. A NIS komoly problémákkal nézne szembe. Szerbia kénytelen lenne beszállítani az üzemanyagot, ami drágulást eredményezne. Jelenleg ugyan működik minden, de már most gondok akadnak az alkatrészek ellátásával és bizonyos cégekkel való együttműködéssel.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Szerbia még nem kötötte meg az új gázszerződést Oroszországgal. A bejelentések szerint szeptember 20-áig várhatóan aláírják.

A kőolajellátás megszakítása Szerbia számára tehát komoly logisztikai problémát jelentene. Három hónapra elegendő tartalékunk van, de mi lesz utána? A környező országokban nincs elegendő kapacitás, az import pedig drága. Üzemanyag lenne, de sokkal magasabb áron. 

Mi tehát a megoldás? Szakértők szerint a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha az orosz tulajdonosok teljesen kivonulnának a NIS-ből. Akkor nagy eséllyel a szankciók is megszűnhetnek. Tehát nem elegendő csökkenteni az orosz részesedést, fontos, hogy az orosz befolyás megszűnjön. Megoldás lehetne még a nyugatbarát stratégiai partnerek bevonása is.

A jelenlegi politikai környezetben nagyon úgy néz ki, hogy a NIS-szankciók ügye elhúzódik, és nem várható gyors rendezés.