2024. május 18., szombat

Ha a bolygóról eltűnnének a fák...

A természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket sokan modern kori mozgalmakként fogják fel, pedig már a múlt század elején is felismerték, hogy az emberiség visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben. Már ekkor elindultak a különféle prevenciós törekvések, mint például a madarak és fák napja mozgalom is. A jeles napot hivatalosan 1906-ban vezették be Magyarországon Herman Ottó természetkutató, a Magyar Ornitológiai Központ alapítója és egykori igazgatója kezdeményezésére. Az ő tevékenységének köszönhető, hogy csaknem 120 évvel később, azaz napjainkban az anyaországban és a Kárpát-medencében megemlékezünk és ünnepeljük a madarak és fák napját minden év május 10-én. 

Ám májusban a jeles napok, világnapok között több olyat is találunk, amely a természettel, az állat- és növényvilággal foglalkozik: május 15-e a nemzetközi klímaváltozási nap, május 22-e a biológiai sokféleség napja, míg május 24-e a európai nemzeti parkok napja. 

Mindezek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a természeti értékekre, az állat- és növényvilágra, amelyek ki vannak szolgáltatva az ember kényének-kedvének, valamint, hogy különböző rendezvényekkel elmélyítse a társadalom, különösképpen a fiatal generáció természetvédelemmel kapcsolatos ismereteit. Ezeken a napokon számos vajdasági tanintézményben különféle eseményeket, játékos programokat szerveztek/szerveznek a diákoknak, melyek a környezetvédelem fontosságára, a természet megóvására, a természettel való harmonikus együttélésre neveli őket. 

Mint említettük, e világnapok, jeles napok kapcsán az emberek nemcsak a szárazföldet – főképp az erdőket, mezőket –, valamint a vizeket benépesítő madarakra, a madárvilág nagy részének otthont, élőhelyet, táplálékot biztosító fákra, az erdők szépségére és fontosságukra koncentrálnak, hanem az élővilágot fenyegető veszélyekre is gondolnak. Így például a madarak és fák napjának jelentősége az évek során mindinkább felértékelődött, és egyre nagyobb jelentőséggel bír.  

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a madárvilág minden egyes tagja az élet számos területén kiemelkedően fontos szerepet foglal el az ökoszisztéma és a biodiverzitás egyensúlyának biztosításában. A madarak közvetlen hatással vannak egészségünkre és a gazdaságra is. Létük és tevékenységük tehát nélkülözhetetlen a földi élet fenntartásában, ebből következően az ember, mint faj fenntartásában is. Mivel a madarak az egész világon jelen vannak és gyorsan reagálnak a környezeti változásokra, ők a bolygó egészségének hírvivői is. Ők azok, akik legkorábban figyelmeztetnek minket az egész világot érintő problémákra, mint például a klímaváltozás hatásaira is. A legérzékenyebben követik a természet változását, amit aztán jelenlétükkel, vagy annak hiányával jeleznek számunkra, mindegy hol élnek: a város közepén vagy az erdő szélén. 

A madarak biológiai kártevőirtásban betöltött szerepe is vitathatatlan, és ezzel nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi hasznot is jelentenek az ember számára. Napjainkban azonban a madarainknak sokkal több nehézséggel kell szembenézniük, így nagyobb védelemre is szorulnak. Eltűnésük drasztikus következményekkel járhat, ezért mindenképpen több figyelmet, törődést, odafigyelést érdemelnek. Nélkülük szegényebbek lennénk, lélekben éppúgy, mint pénzben mérhető javakban. A kis lakótársaink széppé, gazdagabbá teszik az életünket, őrzői, védői és jelzőrendszerei az adott területnek, ahol élünk, ezért kulcsfontosságú, hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk a fészekrakásukhoz, illetve a táplálkozásukhoz is. 

A fák jelentőségéről se feledkezzünk meg, ugyanis nemcsak nekünk, embereknek fontosak, hanem az erdőkben, kertekben, mezőkön feltünő élőlényeknek is életteret biztosítanak, védelmet nyújtanak, árnyékot és táplálékot szolgáltatnak. Tisztítják a levegőt, mindenki számára élhetővé teszik a bolygót, mindamellett, hogy a lelkünkre is jó hatással vannak. Az erdőben tett séták alkalmával ma már empirikusan is kimutathatók a fák áldásos hatásai: csökken a vérnyomás, nő a tüdőkapacitás, és jobb értéket mutat az erek rugalmassága is. 

A fa az ökoszisztémánk egyik alapvető kelléke, amely nélkül nemcsak a mi életünk, hanem más fajok élete is veszélybe kerülhet. Egy fa kivágásával vagy megrongálásával az adott élőhely élővilágát is károsítjuk, ami láncreakció-szerűen hat, több hosszú távú következménye lehet. Egyetlen fa eltűnése akár egy egész madárpopuláció pusztulását is okozhatja, ami hatással lesz a környék rovarnemzedékére is. Ha a bolygónkról eltűnnének a fák, a számunkra ismert világ képe teljesen megváltozna. A levegő oxigéntartalma csökkenne, ennek az egész élővilágra hatása lenne, és a Föld egy sivár, kietlen pusztasággá válna.

A madarak és fák napjának célja mindig is a globális szemléletformálás volt: vagyis, hogy a természet védelme mindennapos tevékenységgé váljon. Valós és tartós változásokat ugyanis csak kollektív összefogással érhetünk el, így a jövő megoldásai a felnövő nemzedék tudatos nevelésében rejlenek. Közismert tény, hogy a gyerekek szüleik attitűdjét viszik tovább, így a felnőtt példamutatás az egyik leghatásosabb módszer. Minden apró tett számít, így, bárki tehet azért, hogy a védett és nem védett madárfajok is még sokáig színesítsék bolygónkat. 

Az a fa, amit ma ültetünk, még unokáinkat is szolgálja, az a madár pedig, amelyiket ma megitatjuk, holnap hasznot hajthat a mezőgazdaságban. Vigyázzunk rájuk!
 

Nyitókép: Pixabay