Az idei nagybecskereki Sörnapok turisztikai rendezvény a megszokottnál hosszabb lesz: öt helyett hatnaposra tervezik, és augusztus 23-ától 28-ig tart. A szervezők azt remélik, hogy a rendezvény látogatottsága eléri a tavalyit, amikor is több százezer ember jelent meg. Néhány civil szervezet és ellenzéki politikus szerint a sörnapokra fölöslegesen sok pénzt költenek. Az önkormányzatban viszont azt hangoztatták, hogy a tavalyi, jubiláris rendezvény látogatottsága is őket igazolta.
(Fotó: Kecskés István)
Mondhatnánk természetes, hogy minden rendezvény bővülne, hogy még több vendéget szeretnének, hiszen a létjogosultságot a terebélyesedés, az új tartalmakkal való feltöltés teszi indokolttá. A legnagyobb bánáti turisztikai rendezvénnyel kapcsolatban azonban ilyenkor egy folyamatosan ismétlődő kérdés is felvetődik: miért nincsen sörgyára annak a városnak, amely sörnapokat szervez. A kérdés felvetésekor azonban senki sem szeretné, hogy egy három évtizedes hagyomány megszűnne.
Emlékeztetőül: a nagybecskereki sörgyárat (ZIP), amely 1745 óta létezik, 2003-ban privatizálták, amikor Momčilo Rajić 912 ezer euróért megvásárolta vagyonuk 51,04 százalékát. Azonban 2006 tavaszán leálltak a termeléssel, és munka nélkül maradt 250 dolgozó. Azóta az enyészeté lett a város legrégibb ipari létesítménye, egyik szimbóluma és identitásának része. Már csak maga az épületkomplexuma egy külön érték. Általános a vélemény, hogy a jelenlegi állapotok közepette esélytelen a gyár újraindítása a korábbi kapacitással. Egy kisebb sörgyár létrehozása sem volna egyszerű feladat.
A napokban nagy szorgalommal dolgoznak a mesterek a sörgyárnak a Bégára néző épületszárnyában. Ugyanis ott egy polgári egyesület most Sörmúzeumot szeretne létrehozni a sörfőzdében, hogy az ipari örökségnek legalább egy része megmeneküljön az enyészettől. A csődeljárás még folyamatban van és félő, hogy a rézkazánokat, a brácsi márványlapokat és a többi gazdag múltra emlékeztető felszerelést széthúzzák – akárcsak sok más tönkrement nagybecskereki gyár örökségét. Legalább ez megmaradjon, hogyha már a sörgyártást nem lehet visszahozni. A kezdeményezők remélik, hogy már az idei Sörnapok idejére sikerül majd megnyitni a Sörmúzeumot.
Nagybecskerek költségvetésének legutóbbi módosításával a gazdaságfejlesztésre kevesebb pénz jut az eredetileg tervezettnél. A vállalkozásokra például a hét helyett egymillió dinár, női vállalkozások serkentésére kétmillió helyett ezer (!) dinár. A potenciális vállalkozók továbbképzésére mindössze 61 ezer dinárt hagytak jóvá. A helybeli vállalkozók, de az ellenzékiek is szóvá tették, hogy indokolatlan, hogy a lokális gazdaság fejlesztésére az eredetileg tervezett 60 millió helyett hétmillió dinár jut. Ráadásul a mezőgazdaság is kevesebbet kap. Viszont a turizmus fejlesztésére csaknem egymillió eurót, pontosabban 116 millió dinárt hagytak jóvá, ami 46 millióval több mint amennyit erre a célra eredetileg előirányoztak. A legnagyobb növekedés a rendezvények szervezésére előirányzott összegnél észlelhető: húszmillióról 62 millió dinárra. Ebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy az idei Sörnapokra többet költenek, mint tavaly. Vagyis ez azt mutatja a civilek és a vállalkozók szerint is, hogy a jelenlegi hatalomnak a kenyér és a játékok közül az utóbbi a fontosabb.
A város közvéleményét – különösen most, ezekben az ínséges időkben – a Sörnapokkal kapcsolatos pénzügyi kiadások is foglalkoztatják. A szervezők folyamatosan azt hangoztatják, hogy a rendezvény önfenntartó, vagyis nem kerül semmibe. A későbbi elszámoltatások azonban megkérdőjelezik ezt az állítást. Az idei rendezvényre például 24 millió dinárt, közel kétszázezer eurót szánnak a város költségvetéséből. Abból a költségvetésből, amelynek legutóbbi módosításakor 483 millió dináros deficitet állapítottak meg. Ezt a hiányt egyelőre banki hitelből fedezik. Így az sincsen kizárva, hogy a fellépőket kölcsönből fizetik ki.
A rendezvényen ismert énekesek és együttesek lépnek fel, és elkerülhetetlen a honoráriumok kérdése. Kezdetben ezek az összegek hangzatosabb nevek esetében tízezer euró között voltak, de tavaly az ország legnépszerűbb műnépdal-énekesnője állítólag ötvenezer eurós gázsiért szórakoztatta a rendezvény vendégeit. Az idei rendezvény fő csillaga Zdravko Čolić lesz, aki augusztus 26-án lép majd fel a város főterén, a hangzatosabb nevek között van a Galija, az Električni orgazam, Dejan Cukić, a Del Arno Band, Saša Kovačević, az Orthodox Celts, a Crvena Jabuka együttes, Elvis J. Kurtovich…
Hogy ki mennyit kap, az majd utólag kiderül. Merthogy a nagybecskereki Turisztikai Központ közvállalat közbeszerzési bizottsága – sürgősségre hivatkozva – hirtelenjében megválasztotta a fellépőket és a technikai szolgáltatókat. Mintha tavaly nem tudták volna, hogy az idén is lesznek Sörnapok. Borítékolom, hogy jövőre is lesz. Sörgyár nélkül is.
