Gyűrődések

A Délvidék török alóli fölszabadulása után alig fél évszázaddal, az első újratelepítési hullám elcsöndesedtével, 1746-ban Szabadkán a városi tanács azzal a kéréssel fordult a helybéli ferencrendi szerzetesek tartományfőnökéhez, hogy egy megfelelő tudással rendelkező pap közreműködésével szervezzék meg a fiatalok latin nyelvoktatását „a syntaxisig bezárólag”. A provinciális közbenjárása nyomán már a következő évben, 1747-ben a városba érkezett Porubszky Tamás ferences atya, aki a kalocsai érsek engedélyével három éven át oktatta a fiúkat a la...

Iskolaév kezdetén, ha visszatekintünk az időben, biztatást és bátorítást meríthetünk a kiváló elődök munkáiból. Másfél évszázad kiváló pedagógusai, tudós tanárai szolgálnak útmutatásul az új nemzedékek neveléséhez – tanácsaikra a Végvidéken mindig is nagy szükség volt.

Ma, azaz szeptember 17-én száz éve, hogy 1922-ben – megannyi kísérlet után – az új délszláv államban végre megalakult a jugoszláviai Magyar Párt. A politikai önszerveződés igénye a Délvidéken már a szerb megszállást követően megfogalmazódott, az új délszláv állam azonban számtalan módját találta a magyar nemzeti kibontakozás megakadályozásának.

1933-ban Budapesten a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadásában jelent meg Herold Gyula Béla Tábori csendőrök című, két kisregényt tartalmazó kötete. A Bandaharc, és a Keresztes őrmester története egyaránt az első világháború idején játszódik Szerbiában.

Az ismeretlen Herold Gyula Béla természetért rajongó írásait 1902 után hiába keresték az olvasók a Bácska lapjain – a szerző, amilyen váratlanul jelentkezett, olyan váratlanul tűnt el a zombori hírlapokból. Annak sincs nyoma, hogy eljutott-e a megyeszékhelyre annak híre, hogy 1906-ban Nyomon címmel bűnügyi elbeszéléseit tartalmazó szerény kötetét Budapesten az igen előkelő Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet jelentette meg.

Herold Béla Gyula Apatintól Orsováig címmel megjelent naplójában 1897. augusztus 26-án följegyezte: „Napkeltet még soha ily igéző fényben nem bámultam, mint itt.