Utazásra, egyben történelmi emlékezésre csábítja az olvasóit a Kiss Gy. Csaba és Ćurković-Major Franciska válogatásában megjelent Fiume és környéke a 19.
Gyűrődések
1848 forradalmi napjaiban híre ment a Délvidéken, hogy Rajacsics pátriárka, a szerb nemzeti mozgalom egyházi és politikai vezetője hangosan hirdette: rossz emberek a magyarok, Isten meg fogja őket büntetni. „Nincs se istenük, se császáruk és minden más népet ki akarnak irtani.
1960 óta a muravidéki magyarság éves számvetésének egyik legfontosabb fóruma az esztendőzáró Naptár, melyben írók, történészek, újságírók és a közélet szellemi kiválóságai adnak számot az elvégzett munkájukról. Túl a hatodik évtizedén, a szlovéniai magyarok évkönyvének sorozata mára gazdag tárháza lett az irodalom és a népélet kincseinek, értékeivel méltán vívott ki tekintélyt nemzeti értéktáraink fórumán.
Gyermekkorom fényes emlékei közé tartoznak a vásárok, az utcánkhoz közeli színes kavalkád igazi eseménynek számított az óbecseiek életében is. Nem csillapodó lelkesedéssel olvastam hát Silling Léda kiváló néprajztudósunk Vajdasági vásárok és vásározók című, 2020-ban a Forum Könyvkiadó Intézet kiadásában megjelent kötetét.
A délvidéki vasúttól történő búcsúzásomból nem maradhat ki annak legfényesebb fejezete, a budapest–fiumei vasút emléke sem. A történelmi Magyarország kiegyezés utáni, fényes polgári korszakának egyik legnemesebb vívmánya a vasúthálózat rohamos léptékben történt, a lendületes gazdasági fejlődést elősegítő kiépítése volt.
Juhász Tibor kétségtelenül a magyar irodalom szociográfiai táborát erősíti. A bemutatkozó verseskötete (Ez nem az a környék), majd a szociografikus prózakötete (Salgó blues) után a Scolar Kiadó gondozásában tavaly megjelent Amire telik című könyvével is az a célja, hogy közelebb hozza a szegénységet.