1933-ban Budapesten a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadásában jelent meg Herold Gyula Béla Tábori csendőrök című, két kisregényt tartalmazó kötete. A Bandaharc, és a Keresztes őrmester története egyaránt az első világháború idején játszódik Szerbiában.
Gyűrődések
Az ismeretlen Herold Gyula Béla természetért rajongó írásait 1902 után hiába keresték az olvasók a Bácska lapjain – a szerző, amilyen váratlanul jelentkezett, olyan váratlanul tűnt el a zombori hírlapokból. Annak sincs nyoma, hogy eljutott-e a megyeszékhelyre annak híre, hogy 1906-ban Nyomon címmel bűnügyi elbeszéléseit tartalmazó szerény kötetét Budapesten az igen előkelő Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet jelentette meg.
Herold Béla Gyula Apatintól Orsováig címmel megjelent naplójában 1897. augusztus 26-án följegyezte: „Napkeltet még soha ily igéző fényben nem bámultam, mint itt.
Herold Gyula Béla három természetimádó társával 1897. augusztus 17-én Apatinnál szállt csónakba, hogy lapáttal kezükben, végigevezve az Al-Dunán, megcsodálják annak legendás szépségeit.
A ránk szakadt aszályos időkben a természet elképesztő pusztulásáról szólnak a hírek, patakok, folyók, mocsarak és tavak pillanatok alatt tűnnek el a perzselő napsütésben, vidékünk lassan kiégett t...
Nem szerethette a történelmet és nyilván a történelmi emlékekért sem rajongott ifjabb Hegedűs Sándor, aki 1901-ben Déli fjordok címmel tette közzé „dalmata álomképeit”. Szinnyei Otmárhoz hasonló módon, ő is vitorlással utazta be a dalmát partvidéket, de elődjével szemben neki különös – olykor sötét látomásokkal terhelt, éppen ezért nem egy esetben elutasító, tiltakozó és lekicsinylő – véleménye, elképzelése volt az Adriáról.

